Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Sarlós Boldogasszony kegytemplom (Vértessomló)
 
 
  Sarlós Boldogasszony kegytemplom (Vértessomló)

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Sarlós Boldogasszony kegytemplom (Vértessomló)

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Épített környezet,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Vértessomló

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Vértessomló Komárom-Esztergom megyében, a Vértes hegység északnyugati lejtőinek előterében a Nagy-Somló (330m) lábánál, Tatabányától 15 km-re fekszik. A festői környezetben elterülő, 1368 lélekszámú település, már a római korban is lakott hely volt.

A németek letelepedése idején egy düledező erdőszéli kápolna állt a mai község Várgesztes felőli végében, mellette magányos remete élt. Esterházy gróf látva a németek vallásosságát, illetve maga is vallásos neveltetésben részesült, nagyobbíttatta, bővíttette a romos kápolnát. Ez az építkezés az 1735-1738 között folyt. Oly remekül márványoztatta, hogy a városi nagytemplomok megirigyelhették.

1875-ben a különböző korokban épült részeket egy magasságra emelték, s így készült el egy egységes szerkezetű barokk stílusú templom.

A község legfontosabb nevezetessége a huszártornyú római katolikus kegytemplom, amely műemléki védelem alatt áll. Vértessomlón legendák élnek arról, miért áll a templom a településen kívül, s miként került a kegykép ide.

Az idősek azt mesélték, hogy egy pásztor találta meg a Szűzanya festményét egy fára akasztva, és sajnálta ott hagyni. Így bevitte a faluba a kápolnába. Másnap ismét a megszokott útvonalon terelgette a nyáját, s nagyon elcsodálkozott, mikor a képet újból a fán látta. Megint leemelte, és bevitte a községbe. Mindez harmincszor is megtörtént, ezért megfogadták, hogy a fa közelében kell templomot emelni a képnek. Ez a legenda máig fenn maradt, holott tudjuk, hogy a kápolna jóval később épült mint a templom.

A szentély formája és az a tény, hogy a templombelső szinteltolással magasabb tőle, arra engednek következtetni, hogy a vértessomlói búcsújáró kegytemplom eredetileg egy Árpád korban épült kápolna volt, ám bizonyítékot csak régészeti ásatások nyújtanának.

A templombelsőt a tatai Schwaiger Antal szobrai díszítik, oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött Mária kegykép másolata. Ennek a kegyképnek köszönhető, hogy a templom búcsújáró hely lett. A templom búcsúját július 2-án tartjuk, Sarlós Boldogasszony ünnepén. Ma is sok zarándok látogat Vértessomlóra, vigaszt keresve Máriánál.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Vértessomló kegytemploma a falu szélén festői környezetben helyezkedik el, minden évszakban szemet gyönyörködtető látvány. Megközelítése a falu fő utcája felől parkon, erdei sétányon keresztül segíti az elcsendesülést hívőnek és ateistának egyaránt. A kegyhely a Dózsa György utca felől autóval is megközelíthető. Vértessomló legrégebbi műemlékét javasoljuk felvenni a települési értéktárba épített környezet ágazatba.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Vértessomló weboldala (www.vertessomlo.hu)

Pfiszterer Zsuzsanna Schemling című könyve



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.vertessomlo.hu

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
vertessomloi-kegytemplom-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
vertessomloi-kegytemplom-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek