Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Vértesszentkereszti Apátság
 
 
  Vértesszentkereszti Apátság

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Vértesszentkereszti Apátság

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Oroszlány

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa. Csákvár lehetett a hatalmi központjuk.

Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146).

A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte. Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg.

A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, aki esztergomi érsek (1203). A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak.

A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt. A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge. A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.

A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került. Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382). Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiak lettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe.

Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett. Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475).

Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkos szerzetesek vehették birtokukba (1478).

Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.

A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit.

A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat. Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra, helyreállításra, ami évtizedekig tartott.

A régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók. Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele.

A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Vértes és Komárom-Esztergom Megye egyik legfontosabb szakrális helye, jelentős műemléke a Vértesszentkereszti Apátság. Megőrizendő, kiemelkedő nemzeti értékünk, ezért javaslom a megyei értéktárba történő felvételét.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmaler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest

Rados Jenő: Magyar építészet történet -Bp. 1961. Műszaki K. - ETO 72( 439)091

Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (szövegkötet p. 54-55.)- Bp. Corvina K. 1970 - Athenaeum Ny: 69.2137. sz.



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://muemlekem.hu/muemlek?id=6352

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
v-ertesszentkereszti-apatsag-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
v-ertesszentkereszti-apatsag-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek