Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Tóth Kálmán tanító szellemi öröksége
 
 
  Tóth Kálmán tanító szellemi öröksége

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Tóth Kálmán tanító szellemi öröksége

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Komárom

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Tóth Kálmán igazgató tanító 1904. január 12.-én Piliscsabán született vasúti pályafelvigyázó családba. Szüleivel apja munkája révén sokat vándorolt, ám gyermekkorának meghatározó részét Komáromban, a Csillag erőd szomszédságában lévő emeletes őrház földszintjén töltötte. Kisiskolás éveinek egy része is Komáromhoz köti, ahol szülei válását követően az édesapjával maradt. Édesapja jó viszonyt folytatott Hiszek Nándor pusztamonostori iskolaigazgatóval, aki révén később elnyerte a segédtanítói állást Pusztamonostoron (ma Koppánmonostor). Az 5. osztályt már az Észak-komáromi Polgári Iskolába járta, innen Győrbe került internátusba, ahol jeles minősítéssel kántor-tanító oklevelet szerzett 1923. június 23-án. Már gyermekkorától fogékony volt az újításokra, s ígéretes tehetség hangszeres zene, ének és képzőművészet területén. Nyílt pályázattal, az ismeretségi háttérrel 1923. december 1-jén kezdte meg tanítói feladatait Pusztamonostoron, ahol később Hiszek Nándor nyugdíjazása után igazgatóként folytatta népnevelői tevékenységét egészen 1950-ig, a Béla pusztai száműzetéséig.

Tóth Kálmán   Pusztamonostoron több színtéren is bekapcsolódott a közösségi életbe, önként vállalt feladatokat azért, hogy jobban megismerje a települést és az ott élőket.

A komáromi polgármesteri hivatal megbízásából a szőlőhegyen állatösszeírást vállalt, ahol sorra látogatta a családokat. Elsőként feltárt helyi problémára, a nagy számban előforduló golyvára keresett megoldást, amit a nem megfelelő ivóvíz minőségének javításával sikerült enyhíteni, majd teljesen megszüntetni.

Esténként festéssel és zenéléssel foglalkozott, amit igyekezett a szőlőhegyieknek is átadni, megszabadítva a települést a ’kukadombi’ elnevezéstől. Már az első tanévzárón megmutatkozott a közösségi és kulturális érzékenysége, hiszen a megszokott sablon műsor elhagyásával, 1-2 szavalat, kéthangú ének, rö­vid jelenet, dramatizált ballada, csoportos magyar tánc és a gyerekkórus hegedűkísérettel színesítette az ünnepeket. A programok és közösségi kulturális törekvések évről-évre színesebben jelentek meg az iskolában, így Surányi Ferenc komáromi apátplébános Komáromba egy osztály tanítására hívta, amit nem fogadott el, így lassanként elnyerte a helyi lakosság szeretetét és bizalmát.

Egyszemélyes közösségi szolgáltatóként kérvényeket, végrendeleteket készített, különféle űrlapok kitöltésében, ügyek igazgatásában segített a helyieknek, melynek eredményeként a Hegyközség jegyzőéül is megválasztották, ahol a titulussal járó feladatok és adminisztrációk vezetését is ellátta. E feladatainak ellátásakor szembesült azzal a problémával, hogy Pusztamonostor névvel Szolnok megyében is található egy település, így minden feladvány eltévedt. Ekkor fogalmazódott meg a település nevének változtatása, melynek javaslattételére Szilágyi Jánossal közösen kapott megbízatást. A név választásánál az Észak-komáromi levéltárban őrzött Sörös Pongrác: Apátságok története könyvben találtak rá ’Cappanmunustura’-ra, s tettek javaslatot a település új nevére, Koppánmonostorra. Alapy Gáspár polgármestersége alatt a belügyminiszteri engedély is megérkezett, így Pusztamonostor hivatalosan Koppánmonostorra változott.

Néptanítói tevékenysége során helyben megfogalmazott igényekre, életre segítette a Haladás Férfikart. A rendszeres próbának köszönhetően rövid időn belül négy szólammal tudtak énekelni, ami zenei képzettséget nem szerzett férfiakból álló falusi, jobbára vincellér közösség tagjaitól és vezetőjüktől is nagy kitartást és elkötelezettséget követelt. A dalárda közösségfejlesztő szerepe több vonalon megnyilvánult, hiszen az iskolában addig havonta meghirdetett kulturális felolvasásokat színesítette, illetve megfelelő alapot adott a koppánmonostori kulturális élet további közösségi önszerveződéseihez is. Így alakult meg a fiatal és felnőtt lakosokból a dramatikus csoport, színjátszó kör, tánckar, falusi zenekar és a kitartó munka eredményeként néhány év múlva megszólaltak az első szólisták is.

A koppánmonostori feladatok mellett szívesen vállalt közösségi szerepet Komáromban is, így aktív tagja lett a katolikus zenekarnak, kórusnak. A zenekar később polgári rendezvények, városi ünnepségek, mulatságok rendszeres résztvevői vált. Időközben megnősült, egyetlen gyermeke Monostoron született, s Hiszek Nándor nyugdíjazását követően iskolaigazgatói kinevezést kapott. Kántortanító, majd igazgatósága mellett a hátrányos sorsú családok megsegítésére is vállalkozott, amit a református egyház kezdeményezésében folytatott. Kántorsága csakhamar kiterjedt az elhunyt katolikus gyermekek temetésére, később a temetőgondnoki feladatok ellátására.

A családalapítás, s az ezzel járó gyarapodó kiadások további feladatok ellátására ösztönözték. Ekkor alapította felkérésre a 40 tagból álló katonaénekkart, iskolán kívüli tanfolyamok szervezését, nyári szünetekben budapesti árva gyermekekkel foglalkozó és felkaroló közösségek fogadását az iskolában. Koppánomonostoron főző- és varrótanfolyamon többen szerezhettek tanúsítványt.  A kulturális életet tovább színesítette a polgármesteri hivatal által felajánlott harmónium vásárlása. A közösségek tevékenysége, hangszer- és jelmeztáruk bővült, egyre színvonalasabb előadásokat tudtak helyben biztosítani. Hegyközség lévén a szüreti mulatságok mellé meghonosította a szüreti felvonulásokat, mely talán a legnagyobb közösségi összefogáson alapuló kezdeményezése volt a településnek.

Tóth Kálmán népnevelő tevékenysége a kikapcsolódás mellett nagy hangsúlyt helyezett a hazafias nevelésre, a helyi kötődés erősítésére, az ősök tiszteletére. Igazgatósága idején, kezdeményezésére került az iskola falára az I. világháborús emléktábla a koppánmonostori hősi halottak névsorával.

Igazgatói és tanítói teendői mellé megkapta a járási iskolafelügyelői feladatokat is, amit lelkiismeretesen végzett. Mindeközben Újszállás pusztán gróf Gyürky Aladár megkeresésére elvállalta a pusztai gyermekek tanítását is.

A tanító Monostorra kerülésekor szembesült a szegényes és egészségtelen életmód következményeivel. A golyváról már tettünk említést, de szőlőműveléssel foglalkozó, belterjes családalapítás következtében kimagasló volt a vízfejűség, testi és lelki sérültség, elmaradottság. Ezek egészségügyi feltárása, s a lakosság körében kezdeményezett felvilágosító, preventív munkával, megfelelő szakemberek bevonásával és együttműködésével segítette az egészségügyi és szociális problémák enyhítését.

A közösség összefogását iskolakert létrehozásával is lendítette, ahol gazdagon termő gyümölcsöst, Hiszek Nándor híres méhészeti tudástárával méhészetet sikerült alapítani. A gyümölcsfeldolgozásra falusi, azaz közösségi pálinkafőzde építésébe kezdtek, részvények kibocsájtásával. Önálló templom építését kezdeményezték, helyben meglévő agyagból téglát égettek az építéshez. A kivitelezéseket a II. világháború kitörése megakadályozta.

A háború kitörésekor segítette a grófi család (góf Gyürky Aladár és Sorg Jenő családjainak) külföldre való jutását, ameddig tartani lehetett a hátrahagyott ingóságaik biztonságos őrzését.

A háború idején többször besorozták és leszerelték, majd a Felvidék visszacsatolását követően iskolafelügyelői tevékenységét kiterjesztették Csallóköz tíz iskolájára is.

A háború viszontagságai Koppánmonostort, az iskolát, a közösségeket is megviselte, a háború végével újra kellett kezdeni mindent. A tanítást, a település rendbetételét, a város helyreállítási munkáiban aktív szerepet vállalni. A tanítás mellett a közösségi élet újraszervezése ismét hangsúlyos volt számára, amit természetesen illeszteni kellett a napi megélhetéssel, a mezőgazdasági tevékenységekkel. 1945 karácsonyára újra nívós zenei betétekkel fűszerezett színdarabbal tudtak helyben és a környéken ünnepi hangulatot teremteni.

Az ínséges években a közösségi gazdaság fejlődését keltetőgép beszerzésével, baromfineveléssel segítette. Az iskola 1948-ra 8 osztályosra fejlődött, ezzel a feladatok is megnőttek. Ez időben önálló plébánosa lett a településnek, aki munkáját Tóth Kálmán igazgató kántori feladatokkal segítette, a katolikus misék, összejövetelek helyszíne – az elmaradt templomépítés végett – továbbra is az iskola volt, ami a kommunista nézetek és a párt erősödésével nem vetett jó fényt az iskolára és a benne aktívan tevékenykedő igazgatóra. Helyben, Komáromban végzett pótolhatatlannak tűnő közösségi és kulturális tevékenysége néhány évig még elnézte az egyházi feladatok ellátását, azonban 1950-ben hirtelen elhatározásból Béla pusztára telepítették a családot méltatlan állapotokba.

Béla pusztán töltött évei után Almásfüzitőre került, ahol nyugdíjba vonult, s ahol 1977-ben elhunytáig aktívan alkotott. Béla pusztán és Almásfüzitőn is meghatározó közösségi, kulturális szakember volt. Béla pusztán már elindult rehabilitása, a megyéhez került, ahonnan ismét iskolafelügyelői tevékenységet folytatott. Megözvegyült, majd néhány év elteltével újabb házasságot kötött. Életpályáját, hivatását Kiváló Pedagógus és Munka Érdemrenddel tüntették ki.

 

 

 

 

 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Tóth Kálmán kántortanító meghatározó személyisége volt KOmárom koppánmonostori városrészének. A két világháború között került a településre, ahol kitartó munkával élő közösséget teremtett. Segítette az első civil közösségek léterjöttét, ő Komárom, Koppánmonostor, Béla puszta és Almásfüzitő első közösségfejlesztő szakembere.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

www.eletteregyesulet.hu



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.eletteregyesulet.hu

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
toth-kalman-tanito-szellemi-oroksege-207-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
0
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek