Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Vértesszőlős - Samu, az ősember és élettere - Régészeti kiállítóhely
 
 
  Vértesszőlős - Samu, az ősember és élettere - Régészeti kiállítóhely

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Vértesszőlős - Samu, az ősember és élettere - Régészeti kiállítóhely

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Vértesszőlős

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Vértesszőlős neve az 1960-as években vált világszerte ismertté: a Dr. Vértes László vezetésével dolgozó kutatócsoport ekkor fedezte fel az ember ősének csontmaradványait az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt. Több ezer év anyaga került elő, négy egymás feletti rétegből.

Feltehetően tüzet gyújtani még nem tudott az előember, a villámcsapás okozta tüzet őrizte a szálláshelyén. Valószínű, hogy ez az első tűzhasználat nyoma a Földön.

Magyarországon napjainkig az egyetlen korai őskőkori embermaradvány 1964-ben került elő: Dobosi Viola találta meg egy 6-7 éves gyerek tej szemfogát, és 1965-ben a mésztufa medence külső falának fejtése közben egy felnőtt férfi tarkócsontja került elő. A Samu névre keresztelt Homo erectus paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között.

A lelőhely szakmai körökben a szenzációs felfedezés előtt sem volt ismeretlen. Kormos Tivadar és Schréter Zoltán 1912-ben adott hírt a falu édesvízi mészköveiről, Vértes László pedig 1930-ban került kapcsolatba a lelőhellyel, bár ekkor még barlangkutatóként kereste fel a települést. Az 1950-es években Budó Viktor és Skoflek István, az Eötvös Gimnázium biológia tanárai fedezték fel a mészkőbánya gazdag fosszilis flóráját.

Az őskőkori lelőhelyet 1962-ben fedezték fel, amikor földrajz szakos egyetemi hallgatók egy csoportja utazott a helyszínre a mésztufa medence kialakulásának tanulmányozása céljából. A világhírű leletekkel együtt, 1962-68 között összesen 8890 db kőeszköz és mintegy 100 db csonteszköz került elő. Emellett a III. számú lelőhely mésztufája számos lábnyomot is megőrzött.

A bemutatóhelyet 1967-ben nyitották meg, melynek felügyeletét azóta is a Nemzeti Múzeum látja el.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Magyarországon napjainkig az egyetlen korai őskőkori embermaradvány Vértesszőlősön került elő, mely világhírnevet szerzett a településnek. Emellett páratlan értékű és mennyiségű leletanyag került elő a lelőhely feltárása során.

A bemutatóhely teljes területe, növény- és állatvilága is természetvédelmi oltalom alatt áll.

A lelőhely világhírnevet szerzett Vértesszőlősnek, így jelentősége messze túlmutat a település határain. A vértesszőlősi lelőhely ezáltal méltó darabja lehet „Magyarország bölcsője”, azaz Komárom-Esztergom megye értéktárának.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

www.vertesszolos.hu



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://hnm.hu/hu/kiallitohelyek-tagintezmenyek/mnm-vertesszolosi-regeszeti-bemutatohelye

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
samu-az-osember-es-elettere-regeszeti-kiallitohely-vertesszolos-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
samu-az-osember-es-elettere-regeszeti-kiallitohely-vertesszolos-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:



 
  Települési
  NMI
  Megyei