Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Kisbér építészeti öröksége I.
 
 
  Kisbér építészeti öröksége I.

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Kisbér építészeti öröksége I.

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kisbér

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Kisbér és környéke a középkor végéig a veszprémi püspökséghez tartozott. A török hódoltság után Keresztély Ágost szász herceg és győri püspök Kisbért a Győri egyházmegyéhez csatolta.

A rendelkezésre álló írásos emlékek alapján a település első plébánosa Barbacsi István (1683-1692) volt. Kisbér első templomát Barbacsi István második itteni szolgálatteljesítése (1732-1742) idején építették, de ez nem a jelenlegi templom volt. Ez a templom sövényből és fából készült és Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. 1743. augusztus 17-én Szamer Mihály székesegyházi kanonok ünnepélyes keretek között lerakta egy új téglából épült templom alapkövét. A templomot 1744. augusztus 10-én szentelte fel Szamer Mihály. Ez a templom téglalap alakú, kerek szentélyben végződő boltozatos kiképzésű volt. A templom 93 m2 alapterületű volt, a mai erdészeti hivatal helyén állt.

1783. március 19-én Bécsben keltezett levelében a kegyúr, gróf Batthyány Tódor elrendelte az új kisbéri templom felépítését és a vendégfogadó plébániává alakítását. A templomalapító oklevelet a Győri Püspökség 1783. május 27-én hagyta jóvá. A templomot valószínűleg Cop. Weiser bécsi építész tervezte. A gazdagon díszített, barokk, két boltozatból álló, egyhajós, szentélyes, 700 m2 alapterületű templom torony nélkül épült. Ugyanakkor épült az emeletes sekrestye is. A templomszentelés időpontját nem ismerjük, de mint a gyönyörű késő barokk főoltár bevésete igazolja, 1788 után történhetett. A templomot gróf Batthyány Antal József 1825-ben klasszicista stílusban átépíttette, és két csonka toronnyal bővítették. A főoltárkép - Koroknay Ottó festette 1889-ben – Mária mennybevételét ábrázolja. Klasszicista fő- és mellékoltárai 1820 körül készültek. A templomban megtalálható Karl Auerbach Krisztus a kereszten c. festménye, melyet Mária Terézia ajándékozott a kisbéri plébániának 1770-ben.

A mai templom alapterülete 786 m2 , magassága 30 m, hossza 51 m, szélessége 21 m.Az épület kereszt alaprajzú, homlokzata déli fekvésű. A tornyok sisaknélküliek, balluszteres attikával lezártak, a két tornyot balluszteres korlát köti össze. Az épületben csehsüveg boltozatú és félkupolás belső terek találhatóak, a hajó bejárati oldalán karzat.

A templom falképeit Döbrentei Gábor készítette 1938-ban. A festett üvegablakok Mohay Attila remekművei, melyek 1982-ból származnak. A stációk 1900-ban készültek a hívek adományából. A kupolákon mennyezetfreskók találhatók. A templom bejárata felől az első Szent István királyt ábrázolja, amint átveszi a Szent Koronát Asztrik püspöktől. A második a „Magyar Szenteket” ábrázolja: Szent István, Imre, László, Árpádházi Szent Erzsébet, Margit, Kinga, és Szűz Mária amint a Földgömbön uralkodik. A harmadik, Szentély feletti freskón Jézus Krisztus születésének, halálának és feltámadásának pillanatképei láthatók. A tornyokban 4 harang lakik. A reggel, délben és este megszólaló, a keleti toronyban található harang súlya meghaladja az 500 kg-ot.

A templom homlokzatát utoljára 1977-ben újították fel, a templombelsőt az 1990-es évek közepén restaurálták.

A 2011. január 29-én bekövetkezett földrengésben súlyosan megsérült a templom tetőszerkezete. Pályázati források, az önkormányzat támogatása és a hívek adományainak köszönhetően 2012. október 31. napjáig a teljes tetőszerkezet felújításra került.

A templom titulusa és egyben búcsújának ünnepe – augusztus 15-én - Nagyboldogasszony napja.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Nagyboldogasszony Templom Kisbér szívében található, bármelyik irányból is érkezünk a városba, utunk mellette vezet el. A közel 230 éves épület története szorosan összefonódik a Batthyányi család munkásságával. Két építészettörténeti korszak jegyeit is magán viseli, hiszen a gróf Batthyány Tódor által a késői barokkban építtetett templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette. Gyönyörű késő barokk főoltára és copfstílusú, gazdagon díszített szószéke mellett a templom ékessége a „Krisztus a kereszten” című festmény, melyet maga Mária Terézia ajándékozott 1770-ben a kisbéri plébániának. A környék egyetlen csonka tornyú temploma.

Hangulatában, stílusában és történeti jelentőségében szervesen illeszkedik Kisbér történelmébe és hagyományaiba. E csodálatos épület érdemes arra, hogy felvételt nyerjen a megyei értéktárba, amely lehetőséget adna, hogy megyei, és később akár országos szinten is ismertté és óvottá válhasson.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Hegedüs Pál: Örökségünk Hegedüs Pál – Jaksics György: Üdvözlet Kisbérről

Pallosné Varga Zsuzsanna – Drs. Valkenburcht István – Varga István: Ruisz Gyula nyomában 1857-1930

http://www.kisber.hu/kisber01014968_romai_katolikus_templom.html

http://muemlekem.hu/muemlek?id=6285



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
romai-katolikus-nagyboldogasszony-templom-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
romai-katolikus-nagyboldogasszony-templom-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek