Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Oroszlány - Majki műemlékegyüttes
 
 
  Oroszlány - Majki műemlékegyüttes

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Oroszlány - Majki műemlékegyüttes

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Oroszlány

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A középkorban a premontrei rend prépostsága állt és virágzott itt, fontosságát mutatja, hogy "hiteles hely" volt. A királyaink ha a Vértesben vadásztak, itt foglaltatták írásba rendeleteiket.

A török vész idején a terület elnéptelenedett, lakói elmenekülnek, Majk jelentősége csökkent.

Csáky, majd Eszterházy birtok lesz. A szent helyre az 1700-as években a kamalduli rend telepedik meg és az anyakolostor mintájára építi fel rendházukat.

A kolostor két részre tagolódik: az U-alakú főépület (foresteria), ahol a közös helyiségek voltak: refektórium, könyvtár, gyógyszertár, betegszobák, gazdasági helyiségek, vendégszobák. De itt kaptak helyet a prior szobái, és a nem magányban élő testvérek lakóhelyiségei is. űA másik nagy rész az úgynevezett clausura, vagyis az a rész, ahol a remeték cellái állnak. A rend regulái szerint az egész kolostort, és az egyes cellákat is magas kőkerítés övezi.

Minden cellában külön kápolna, lakó- és hálóhelyiség, kamra és pince állt a remeték rendelkezésére, amelyben főként elmélkedéssel, a Biblia olvasásával, imával, írással töltötték napjaikat, de megművelték cellaházukhoz tartozó kis földjüket is, és kegytárgyakat is készítettek.

A rendház építése kb. harminc éven át tartott, és az eredeti tervek nem valósultak meg: az elképzelt 20 cellaházból - támogatók hiányában - 17 készült el, bár ezek sem voltak mindig elfoglalva: 1770-ben és a kolostor megszüntetésének évében (1782) is csak 15 remete lakott bennük. Az egyes épületeknek külön alapítványokat hoztak létre, amely a létesítés költségét, és a benne lakó remete eltartásával kapcsolatos kiadásokat fedezte. Egy-egy ilyen alapítvány összegét 2000 forintban állapították meg, a felajánlásért köszönetképpen a cellák homlokzatát az adományozó család címerével díszítették.

A templom 1753-1770 között épült fel Franz Anton Pilgram tervei szerint, akinek 1761-ben bekövetkezett halála után az Esterházyak építőmestere, Fellner Jakab vette át a munkálatokat. A kolostortemplom mennyezeti freskóját Franz Anton Maulbertsch készítette, de mesteremberek sora dolgozott a templom belső arculatának kialakításán: pozsonyi szobrászok, bécsi mesteremberek, helyi kézművesek.

II. József 1782-ben határozott a kamalduli rend eltörléséről.

A majki templomot 1811-ben villámcsapás érte, ennek következtében - a templom tornyát kivéve - teljesen romos állapotba került. Az elhagyatott kolostor és a hozzátartozó birtok a királyi kamara tulajdona lett, 1802-ben Mauthner és Kadisch pesti zsidó kereskedőknek adták bérbe, akik a forestefiában posztó- és szűrgyártó manufaktúrát rendeztek be, amely szépen jövedelmezett. Munka is akadt bőven: a napóleoni háborúk idején különösen nagy volt a kereslet a különböző szövetekre, vásznakra. A manufaktúra 1815-ben 150 munkást foglalkoztatott, évente 3000 mázsa gyapjút dolgoztak fel. A remetelakokba a Nyugat-Felföldről és Morvaországból behívott szövő- és fonómesterek költöztek be családjukkal.

1824-ben Liechtenstein herceg vette meg az uradalmat, de csak 1828-ig volt a birtokában, ekkor csere útján visszakerült az Esterházy családhoz, János fia Miklós visszaszerezte Majkot a családnak. A manufaktúra ezalatt folyamatosan működött, 1837-ben bérlőt cserélt: Oesterreicher Dávid működtette a továbbiakban. Megszűnése a szabadságharc idejére tehető, ekkor ugyanis a császári hadsereg sajátította ki az épületeket.

1806-ban gr. Eszterházy Károly megvette Majkpusztát és ettől kezdve bérlők gazdálkodtak rajta. A főépületet kastéllyá alakították át (1860), s az Eszterházy család 1945-ig birtokolta. A családból utoljára gr. Eszterházy Móricné lakott Majkon (1973-ig).

Az épületeket lakásként hasznosították. 1961/62-ben került sor az első épület-felújításokra, majd az 1970/80-as évektől indultak meg a nagyobb munkálatok.

A főkaputól balra lévő sorban a 6. cella ma múzeum, oromzatán a Baranyiak címere látható. Úgy rendezték be, ahogyan valaha a remete-lakok kinézhettek A remeteházak ma üdülőként szolgálnak. Az udvaron nyaranta koncerteket rendeznek. A templom órája Esterházy Pál Harmonia coelestis címmel komponált zenedarabjait játssza.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Vértes és egész Komárom-Esztergom Megye gyöngyszeme a Majki műemlékegyüttes, hamarosan átadásra kerül a felújított kastély, mely az egyik legfontosabb turisztikai látnivaló Oroszlány környékén. Megőrizendő, kiemelkedő nemzeti értékünk, ezért javaslom a megyei értéktárba történő felvételét.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Gombkötő Gábor - Havasházi László: Város született.Riportkönyv Oroszlányról Oroszlány: Városi Tanács. 1964. p. 15-20.

Egy cseppnyi Magyarország. A Vértes hegység és környéke. Szerk.: Béni Kornél és Viszló Levente. Várgesztes: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. 1996. p. 180-182. ISBN 963-04-6683-X

Végváriné Babirák Ilona: Oroszlány. Egy magyarországi falu legendája és igaz története. Oroszlány: Majki Népfőiskolai Társaság. 199. p. 23-24, 129-132, 325-328. ISBN 963-03-7864-7



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
majki-muemlekegyuttes-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
majki-muemlekegyuttes-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek