Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Kisbér építészeti öröksége II.
 
 
  Kisbér építészeti öröksége II.

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Kisbér építészeti öröksége II.

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kisbér

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Kisbér utolsó földesurát, Batthyány Kázmért az 1848/1849-es szabadságharcban vállalt szerepéért (kormánybiztos, majd a Szemere-kormány külügyminisztere), távollétében teljes vagyonelkobzásra és halálra ítélték. Alig néhány évvel később, 1853-ban a kisbéri birtokon Ritter Ferenc altábornagy vezetésével megalapították a Magyar Királyi Katonai Ménest. A ménes elsődleges feladata az osztrák- magyar hadsereg lóval való ellátása volt.

A lovarda Kisbér emblematikus épülete, még a város címerében is megjelenik. 1854- 56 között épült romantikus stílusban Hasslinger építész tervei alapján, a kivitelezője pedig Singer György győri építőmester volt. Ebben az időben Közép-Európa legnagyobb fesztávolságú lovardájának számított. Tetőszerkezete az első komolyabb magyar faszerkezetek közé sorolható, ma már műemlékvédelem alatt áll. A hagyomány szerint az épület tetőszerkezetéhez szükséges, egy-egy vörösfenyő fatörzséből faragott áthidaló gerendákat csak Erdélyből tudták beszerezni. Az épület egyáltalán nem mondható kicsinek, hiszen 21 méter széles, 55 méter hosszú és 1162m2 területű.

A lovarda elsősorban a ménes központjában tartott mének és csikók téli mozgatására szolgált, jó időben egy szabadtéri lovardát használtak. Alkalmanként kulturális eseményekre is igénybe vették, például a kisbéri műkedvelő társaság jótékonysági előadásán 1892-ben, amikor is az Elektra című drámában Jászai Mari lépett fel. Az előadást olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy az épület zsúfolásig megtelt közönséggel. A művésznő fellépését szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta.

A ménest 1961-ben felszámolták, így került a Kisbéri Állami Gazdaság tulajdonába. Először csirketelep céljára akarták használni, de a Kórház (az egykori Batthyány- kastély) közelsége miatt ezt sikerült megakadályozni. Magtárként is használták, majd 1991-ig lakatosüzem működött benne. A gazdaság felszámolása után 2006-ban az épületet eredeti formájában rekonstruálták. A létesítmény 2013 óta lovaglásra alkalmas.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Magyar Királyi Lovarda közel 160 éves épülete büszkén viseli a romantikus stílus jegyeit, tetőszerkezetét pedig a magyar építészet első komolyabb faszerkezetei között tartják számon. Méreteivel kiemelkedik a társai közül, mind a mai napig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

Az épület rendkívül nagy szerepet játszott a kisbéri lótenyésztés világhírűvé válásában, valamint a helyi- és környéki kulturális élet felpezsdítésében is számos alkalommal vállalt szerepet. A 60-as éveket követően sajnálatos módon az eredeti rendeltetésétől nagyban eltérő célokra használták, de a 2006-os rekonstruálását követően alkalmassá vált arra, hogy újra a környék lovas életének központja lehessen. Ezen okokból mindenképpen érdemesnek tartjuk arra, hogy felvételt nyerjen a megyei értéktárba, ezzel biztosítva a régóta megérdemelt figyelmet és gondoskodó odafigyelést.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Dr. Hecker Walter: Híres versenylovaink

Hegedüs Pál: Örökségünk

Hegedüs Pál – Jaksics György: Üdvözlet Kisbérről

Pallosné Varga Zsuzsanna – Drs. Valkenburcht István – Varga István: Ruisz Gyula nyomában 1857-1930

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6290



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
magyar-kiralyi-lovarda-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
magyar-kiralyi-lovarda-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek