Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Komáromi Jézus Szíve Római KatolikusTemplom
 
 
  Komáromi Jézus Szíve Római KatolikusTemplom

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Komáromi Jézus Szíve Római KatolikusTemplom

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Épített környezet,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Komárom

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A város északi felének 1919 januárjában történt megszállása, majd a trianoni békeszerződéssel törvényesített elszakítása után megindult az immár önálló város fejlesztése és Komárom az 1930-as évek közepére virágzó kisvárossá fejlődött. A fejlődés végrehajtói az északi városrészből áttelepült hivatalnokok és a munka reményében idetelepült iparosok, kereskedők, dr. Toóth Zsigmond kijelölt, majd 1925-től dr. Alapy Gáspár választott polgármesterrel.

A 300 főt befogadni képes Szent István templom az 1930-ban már 5529 lelket számláló római katolikus egyházközségnek kicsinek bizonyult, ezért az egyházközség képviselőtestülete az eddiginél nagyobb templom építéséről döntött. Tervpályázatot írtak ki, melyre 62 db pályázat érkezett. Az első díját a budapesti Körmendy Nándor építészmérnök pályaterve nyerte és a versenytárgyalás alapjául szolgáló költségvetési előírást is ő készítette. A templomépítés munkavezetésével a győri Marschall Béla építőmestert bízták meg.

A földmunkákat 1935. szeptember 2-án megkezdték és a templom ünnepélyes alapkőletételére 1935. október 16-án került sor az elkészült templomot 1937. szeptember 12-én dr. Breyer István megyéspüspök fényes ünnepségek keretében szentelte fel.

A szentély mögötti falon Kontuly Béla festőművész festménye látható, a magyar szentek koszorúja. A festményt és az oltárt félkör alakban üvegtéglából készült világító tetőtér világítja meg. A főoltár képe, a Jézus Szívét ábrázoló kép két oldalán egy-egy féltérdre ereszkedett, hódolatot kifelező angyal látható. A főoltárkép alatt az Árpádházi szentek és egyéb magyar szentek életéből vett 1-1 jelenetet örökített meg. Ezek 8-9 m magasan 16-17 m szélességben, a főoltár mögötti, tehát nyugati fal hengerpalást formájú felületét díszítik.

A 4 méter hosszú főoltárlap három márványoszlopon nyugszik. Az oszlopok közötti hézagot díszkovács munka tölti ki. A középső oszlopon a Fiúistent szemléltető báránykép van, háttérben a kereszt. A két szélső oszlopot a középső oszloppal összekötő díszkovács munkák felirata: „Az én testem bizonnyal étel, az én vérem bizonnyal ital.” A főoltárlap felületi részén, kb. 60 cm magas, 40 cm széles emelt rész van, amelyben a világító lámpák, gyertyák vannak. Középütt a Tabernákulum emelkedik ki, rajta a kereszt. A tabernákulum ajtón lévő angyali üdvözlet megformálása Ohmann Béla műve.

A mellékoltárokat egészen a mellékhajók falához építették. Asztalszerű tömör alapzaton kb. 3 m hosszú, fél méter széles márványlapból állnak. A Szűzanya mellékoltár „Mária” szobrát Antal Károly készítette. A bal oldali mellékhajóban páduai Szent Antal szobra van elhelyezve. Az oltárok alapanyaga süttői fehérmárvány és tardosi márványkő. A templom déli oldalához csatlakozó árkádsorra kivezető folyosó üvegablaka Sztehló Lili műve, a madarakkal prédikáló Szent Ferencet ábrázolja. A szószék henger alakú, a templom bal oldalán az oldalhajó második oszlopához van építve. A henger külső oldalára a négy evangelista képe, Kovács Margit keramikus művész munkája került. Az evangelista képek fölötti felirat: „Kezdetben vala az ige”. A szószéket betonból készült kör alakú tetőzet fedi, rajta rézgömbön áttörő kereszt.

A Szent István templom 1892-ben készült Rieger-orgonáját áthozták ide és a mai napok ez szolgálja a miséket.

A Jézus Szíve templom külső burkolata klinkertégla, mely egyedi megjelenést ad számára. Fő bejárata 3 db hatalmas, kétszárnyú, üvegezett, művészi kidolgozású vasajtó. Az ajtók feletti homlokzaton 3 db kerámia kép látható, melyeket az 1975-ös szentévi ünnepségek alkalmával Rákosy Elek győri nagyprépost úr áldott meg 1976. október 24-én.  A képeket Szemereki Teréz komáromi származású keramikusművész készítette: a bal oldali kép, mely isteni jelképként bárányt ábrázol, felirata: kiengesztelődés; a középső képről Jézus néz felénk, kezét szívén tartva, mögötte kibontakozó kereszttel; a jobb oldali kép galamb, a Szentlélek Isten ábrázolásaként. Felirata: béke.

A torony eredeti magassága 42 m volt, de műszaki okok miatt 1978-ban 9 m lebontásra került belőle.

 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Körmendy Nándor által tervezett Jézus Szíve templom Komáromban a modern, két világháború közötti szakrális építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az Árkai Aladár, Rimanóczy Gyula által elkezdett modern szakrális építészet méltó folytatása.

A középkori alaprajzi szerkesztést ötvözi a modern építészet forma világával és anyaghasználatával. A pillérei, boltozatai egy gótikus háromhajós templom szerkesztési elvei szerint készültek, de a modern szerkezetek és anyagok használata miatt, minden karcsúbb, szellősebb. A templom méretei imponálóak, homlokzata korának egyik legszebb építészeti példája, mely a mai nap is korszerűnek számít. Mindezt a fantasztikus építészeti teljesítményt egészíti ki a társművészetek sora, a freskók, falfestések.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
0

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
komaromi-jezus-szive-romai-katolikustemplom-216-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek