Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Kénes gyógyvíz (Dunaalmás)
 
 
  Kénes gyógyvíz (Dunaalmás)

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Kénes gyógyvíz (Dunaalmás)

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
NMI gyűjtés,
Egészség és életmód,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Dunaalmás

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A településen két helyen is forrás, illetve kút formájában tör a felszínre a 20-24 fokos kénhidrogénes gyógyvíz.

Erre a természeti kincsre már a rómaiak is felfigyeltek, és fürdőmedencéket, föléjük fürdőházakat építek.

A törökdúlás utáni időktől források tanúskodnak róla, hogy Dunaalmás ismét jelentős fürdőhellyé vált.

Az első világháborút követően 1920-ban nyitották meg újra a kénes strandfürdőt a Duna és a vasútállomás közti nagyon szép természeti környezetben. A közeli homokos Duna-part strandjának turisztikai vonzerejét is számításba véve fürdőszálló és nagyvendéglő is kialakításra került.

1936-ban korszerűsítették a strandfürdőt, 50 méter hosszú medencével és külön gyermekmedencével látták el. A vízhozam növelése érdekében a forrást fúrással tágították. A nagyobb vízhozam a víz cserélődését így annak tisztaságát is fokozta. A fürdő extra szolgáltatásként tenisz- és tekepályával bővült.

1938-ban a település vezetése Dunaalmás fejlődését egyértelműen fürdő/üdülőváros képében látta megvalósíthatónak, ezeket a terveket azonban a második világháború és az azt követő új társadalmi berendezkedés következtében már nem tudták végrehajtani.

A forrásokat elhanyagolták, sőt a szénbányászattal összefüggő szivattyúzások következtében vizük el is apadt. Bár a fürdő medencéi tovább üzemeltek vezetékes vízzel, a szükséges fejlesztéseket nem végezték el. Végül 1984-ben egy áradás következtében vált használhatatlanná a fürdő medencéje.

1997-ig kellett várni a források újbóli megszólalására, melyek hozama azóta is töretlenül növekszik, jelenleg 3000m3/nap hozamot produkál, melynek nagy része hasznosítás nélkül ömlik a Dunába, egy része azonban a település vízellátását biztosítja, így a helyiek számára minden nap lehetőség

nyílik, hogy gyógyvizet igyanak, vagy ebben fürödjenek.

A település távlati tervei között a vízbázis felhasználására támaszkodva motel, camping, villapark és jacht-kikötő megépítése is szerepel. Mindez azonban befektetőre, kivitelezőre, üzemeltetőre vár.

A kénhidrogénes gyógyvíz rendkívül sok betegség kezelésére használható, belsőszervi, bőrbetegségek vagy nőgyógyászati problémák kezelésére is kiválóan alkalmas.

Jelentőségét megerősíti, hogy Torkos Jusztus János – Komárom és Esztergom vármegyék főorvosa - 1745-ben pontosan leírta a dunaalmási gyógyvizet, sőt Magyarországi útja során maga Mária Terézia is ellátogatott a településre, híres vize miatt.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A dunaalmási Kénes gyógyvíz sajnos eddig nem került be egyik értéktárba sem, azonban szerepel a Nemzeti Művelődési Intézet által a lehetséges értékjelöltekről összeállított listán. Települési Érték rangra emeléséhez kérjük javasolják a helyi Települési Értéktár Bizottságnál, mint lehetséges települési értéket!



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://dunaalmas.hu

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
kenes-forrasok-dunaalmas--media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
kenes-forrasok-dunaalmas--dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek