Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Várgesztes - Gesztesi Vár
 
 
  Várgesztes - Gesztesi Vár

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Várgesztes - Gesztesi Vár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Várgesztes

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Várgesztes Komárom-Esztergom megyében lévő zsákfalu. A Vértes rönkösödött sasbérces fennsíkjának nyugati peremén, 404 méter (tszf.) magasan áll a vértesi várrendszer legjelentősebb, legnagyobb vára: a gesztesi vár. Lombok sűrűjétől takartan, meredek kaptatón megközelíthető magaslaton áll községünk legnagyobb nevezetessége, kulturális örökségünk, a gótikus műemlék vár.

A gesztesi vár első okleveles említései 1326, 1332, 1335-ből ismertek. Ezen időponttól a XVIII. századig a vár és a település neve egyként említődik, királyi várbirtokként. Zsigmond király 1387-ben kelt oklevele „ad castrum nostrum”-ként említést tesz Gesztesről. Ezenkívül szinte állandó jelzője e területnek „locus venationis nostre”= a mi vadásztanyánk.

Károly Róbert uralkodásától kezdve a Vértes mind jobban a királyok vadászterületévé lesz, váraik királyi várakká. Az itt tartózkodó királyok a várakba kapitányokat neveztek ki, a várakhoz „jószágokat” csatoltak. Gesztes várának „jószágai” voltak – eltartásához hozzá csatoltak Veszprém megyéből 1, Esztergom megyéből 3, Győr megyéből 8, Fejér megyéből 12, Komárom megyéből 28, összesen 52 helységet, több vámmal. Komárom megye egyik járása is róla kapta nevét, később innen nevezték el az Eszterházyak gesztesi uradalmát is.

A gesztesi vár várnagyai, valamint zálogba adásuk közül néhány ismert. Királyaink közül Zsigmond 1399.okt.28-án, Mária királyné 1388.okt.30-án, Albert herceg 1435-ben, II. Ulászló 1495. szept.21- okt.4 között tartózkodott Gesztesen. A Vértes vadban gazdag erdei Buda, Fehérvár, Esztergom közelségének köszönhetően mindig kedveltek voltak az ország urai körében. Az 1400-as évek végén II. Ulászló vadászatait említik a krónikák.

A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, sokkal inkább vadászkastélynak építették. Ezt mutatja, hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket. A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.

A török idők néhány ostromát megidéztük a hagyományosan ősszel megrendezett Várjátékok rendezvényeinken.

A várrom kutatástörténetéből kiemelendő, hogy elsőként – mint megannyi romnál – Rómer Flóris, a magyar régészet megalapítója járt 1877-ben Gesztesen. 1897-ben Csernó Géza felmérte és lerajzolta a várat. Rajzait és adatait Nácz József a Vértes műemlékeiről szóló terjedelmes művében tette közzé. Fotók bizonyítják, hogy a vár épségén és szépségén az időjárási viszontagságok mellett az engedélyezett kőelhordások sokat rontottak.

Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. Szerencse, hogy egyes részletei szinte teljes épségben megmaradtak, mint a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai.

A vár 1932-ben vált újra „lakottá”, amikor a Magyar Munkások Turista Egyesülete turistaszállót épít a romok közé. A történelem fintora, hogy hosszú évszázadok után a II. világháború tette benne a legnagyobb pusztítást.

A romjaiban is jelentős vár feltárását, állagvédelmét az Országos Műemléki Felügyelőség, a Komárom Megyei Idegenforgalmi Hivatal szintén fontosnak tartotta és megkezdte tervezését, feltárását és építését. A feltárást G. Sándor Márai régész, az építkezést Erdei Ferenc műemléképítész irányította. (ld. külön melléklet) Az 1960-as években helyrehozták, 120 főt fogadni képes turistaszálló, étterem, presszó várta a látogatókat 2014-ig. Többszöri javítás után vehették birtokba a turisták a tetőteraszt, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nemcsak a környező erdő rengetegre, hanem Majkra és Tatára.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A felújítást követően 2014. március 10-ig turistaszállóként üzemeltették nagy sikerrel. Magyarország számtalanul sok iskolájának biztosított szállást, kirándulási és egyéb programot (pl számháborúzás támadókkal körben a hegygerincre és védekezőkkel a várban). Közel 700 éves vár kulturális örökségünk fontos tárgyi bizonyítéka. A vár sorsa szorosan összefügg a magyar történelemmel, annak büszke és nehéz időszakaival.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Várgesztes, Var és falu. Tájak-Múzeumok Kiskönyvtár 486.szám; Kiadó TKM Egyesület'

1994: VendégVáró. Látnivalók Komárom-Esztergom Megyében. Kiadó: Well-Press Kiadó KFT 2003.

Forster Központ : Magyarország Műemlékjegyzéke Komárom-Esztergom Megye 1964. A gesztesi vár helyreállítása.

Erdei Ferenc: Folia Archaeologia 2003.

Feld lstván-Tolnai Gergely: Várgesztes-Gesztes vára 2003. évi kutatása

www.vargesztes.hu

www.gesztes.hu



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.vargesztesivar. hu

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
gesztesi-var-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
gesztesi-var-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek