Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Gesztenyefák
 
 
  Gesztenyefák

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Gesztenyefák

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Természeti környezet,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Esztergom

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Esztergom-tábor vasútállomása megépítése az első világháború „kellős” közepén történt. Ezen a szakaszon vonat már járt, hisz Esztergom –Almásfüzitő vasútvonalat 1891-ben adták át. Ekkor vasútállomás nem épült. Erre 1916-ig várni kellett. Erre az időre a háborús helyzet, az erősödő katonai jelenlét, hadifogolytábor, kezdődő ipari vállalkozások, kertészetek megjelenése szinte kikényszerítette, hogy közelükben vasúti megálló legyen és rendelkezzen kitérővel, ahová tehervagonokkal lehet árut szállítani és innét megrakottan elszállítani.

A most is meglévő hét vadgesztenyefa ültetésére pontos adatot eddig nem sikerült felkutatni. A szájhagyomány szerint a ’20-as évek elején már a helyükön voltak. Így idén közel száz évesek. A fák az állomásépület és sínpár közötti sávban „félúton” helyezkednek el. Egymástól 10 méteres távolságban. Magasságuk most 12- 15 méter között van. Egy méter magasságban a törzskerületük 220-260 centiméter között változnak. A fákon erősen meglátszik a közel egy évszázad. Alulról erősen felkopaszítottak, a vágott felületek nem lettek szakszerűen lekezelve, nem lettek lezárva. A vágott felületek odvasodnak, üregesednek. A múlt század ’70-es éveitől „gazdátlanok”. Ugyanis a MÁV megszüntette a megállót és eladta a volt állomás épületét. Családi házként létezik.

Addig voltak ápolva, karbantartva a gesztenyefák, míg 1927-től Bükkerdő Ferenc vasutas és családja, majd 1936-tól 1966-ig, Nagy Sándor vasutas és családja lakott az állomás épületében. A gesztenyefák terméséből állították elő a vasutasok az általuk használt ragasztó anyagot.

Az elmúlt években végrehajtott Esztergom – Budapest vasútvonal felújítási munkálatai során a sínpár közel egy méteres pályasüllyesztésen esett át. Ez a süllyesztés a fák sín felöli részéről takaró talajt távolított el, sérültek azon oldali gyökerek. Félő, hogy ez sietteti a fák elhalását.

A fasor mindkét végétől kb. 15 méterre rácsos szerkezetű, kb. 8 méter magas, hegesztett, rácsos, vasoszlop állt, amelyek tetején világító testek, a vasútállomás peronját világították meg. A kiégett izzók cseréjének elvégzéséhez a lámpatestek racsnis, sodronyköteles szerkezettel leereszthetők voltak. Az állomás épülete felől nézve, a második és harmadik gesztenyefa között kb. 4 méter magas csőoszlop állt, ennek a tetején lévő lámpatest a jegykiadó iroda bejáratát és a váróterem ajtaját világította meg. Ezen az izzó csere magas létrával volt megoldható. 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A gesztenyefák elhalási veszélye is indokolja, hogy megörökítésre kerüljenek a települési értéktárban.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
gesztenyefak-323-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
gesztenyefak-323-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek