Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Lábatlan - Gerenday Közösségi Ház és Kert
 
 
  Lábatlan - Gerenday Közösségi Ház és Kert

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Lábatlan - Gerenday Közösségi Ház és Kert

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Lábatlan

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Gerenday Közösségi Ház és Kert Lábatlan központjában a 10-es számú főútvonal mentén várja az érdkeklődőket. 

Az épület és az azt körülvevő 2,02 ha területű park 1847-től volt a budapesti Gerenday család tulajdonában, mikor Gerenday Antal Piszkét választotta családja nyári lakhelyéül. Érdekeltséget szerzett a Gerecse vörösmárvány bányáiban, és Piszkén kőfaragó telepet létesített. A 150 embert foglalkoztató Gerenday-féle Emlékmű és Építési Anyag Rt. a kor vezető cége volt, amit később Pestre telepített át. Ők készítették el hazánk számos jeles személyiségének, így többek között Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Garai János síremlékét. A sírköveken kívül kandallókat, kálváriákat, emléktáblákat, és köztéri szobrokat is készítettek. Gerenday Antal maga szervezte a piszkei hajóállomás felépítését, ez időtől vízen szállíthatta a márványt Pestre. 

A piszkei telep épületeit Gerenday Antal fia, Béla építette át lakóhelyiségekké az egyre növekvő család számára. Így alakult ki az a családi épület-együttes a fau közepén, amit még az egykori psizkei képeslapok is Gerenday kúriának neveznek. Az építkezések az 1900-as évek elején fejeződtek be. Ekkor készült el az Eszterházy-stílus jegyeit viselő, de jellegzetesen polgári lakószárny, amely hosszú évtizedekig a család kedvelt nyári tartózkodási helye volt. 

A család tevékenyen kivette a részét a falu kulturális és közéletéből, 1864-ben kálváriát építtettnek a templom fölé, majd 1868-ban megalakították a Piszke- Karva Olvasókört, amely az úrikaszinó szerepét is betöltötte és a második világháború végéig fennállt. 

Az épület 1990-ig volt a család tulajdonában, amikor a Gép-és Alkatrészgyár Lábatlani Gyára megvette a tulajdonjogot a családtól, majd 1999-ben a parkkal együtt eladásra kínálta. Lábatan Nagyközség Önkormányzata megvette a területet és ünnepélyes keretek között 1999 májusában Lábatlan lakói nevében átvette a jelképeskulcsokat Lukácsy Andrástól, a család örökösétől. A kúria megmaradt berendezési tárgyait, a bútorokat és a festményeket restauráltatták, melyek megtekinthetőek a Közösségi Házzá alakított épületben. A helyreállított bútorok és a restaurált képek kicsit arisztokratikusnak tűnhetnek a látogatóknak, pedig a családra inkább a dolgos, igényes, és eredményes munka, nyitottság volt jellemzől. 

A parkot 1890-es években létesítette a család. Gerenday Antal fia, Dezső és Andor alapítják a Gerenday fenyőkertészetet, amelynek egy szép egyede a párizsi világkiállítás aranyérmét nyeri el. A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapdotott, európai hírű volt. A faiskola a háborúkat átvészelve 1945-től fokozatosan megszűnt. A kertet 1977-ben a Komárom Megyei tanács védetté nyilvánította, a terület értékeinek őrzésével a Gerenday örökösöket bízták meg, a kiadásokat költségvetésben terveztette meg, a növények értékének megállapítására szakvélemény készült. 

Az 1990-es években a Gép és Alkatrészgyár a területet bekerítette, majd tisztítás után elkezdték az értékes növényfajok meghatározását, esőbeállót építettek és megoldották a világítást. 

Mikor 1999-ben az önkormányzat tulajdonába került, tovább folytatódott a növények gondozása. 2003-tól a kert teljesen felújítva, szabadtéri színpaddal kiegészítve várja a kikapcsolódásra, kultúrára, sétára vágyó közönséget. 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Gerenday Közösségi Ház és a benne tallálhatü, hagyatékból megmaradt és restaurált bútorok betekintést nyújthatnak a múlt század elejének hangulatába, egy akkor élt polgári család életébe. 

A telelpülés történetében a család jelentős szerepet játszott, az iapri és a közélet kiemelkedő személyiségei voltak, az idöosebb lakosok emlékezetében máig élnek. A közösségi ház emléket állít életüknek, és tevékenységüknek, így próbálva megőrizni a múlt kis szeletét az utókornak, illetve minden betérő látogatónak. 



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
labatlan.hu

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
gerenday-kozossegi-haz-es-kert-643-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
gerenday-kozossegi-haz-es-kert-643-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek