Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Esztergom - Zsidód Árpád-kori falu, templom és temető, régészeti lelőhely
 
 
  Esztergom - Zsidód Árpád-kori falu, templom és temető, régészeti lelőhely

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Esztergom - Zsidód Árpád-kori falu, templom és temető, régészeti lelőhely

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Esztergom

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Esztergom – Zsidód a korai és későbbi Árpád-kor falusi kultúrájának, életmódjának, gazdálkodásának kiváló kutatási területe. Komplexitásánál fogva /templom, temető, falu, okleveles adtok együtt) nemcsak esztergomi viszonylatban, de országos méretekben is egyedül álló. A falu helye a későbbi korok által nem bolygatott, a feltárt objektumok rekonstruálhatóak. Esztergom – Zsidód egyedi jellemzői közé tartoznak:

(1) teljesen feltárt templom körüli temető ( ez a hazai régészet eddigi hiányossága)

(2) korai településrend kimutatása

(3) háztípusok hazai ritka előfordulása ( kör alakú ház)

Zsidód Esztergomtól délnyugatra, a Kis-Duna partján feküdt. A fejedelmi-királyi központ közelségébe települt korai Árpád-kori falvaink egyike volt, amely már a 14. század folyamán elpusztult és nem épült többé ujjá. A falu 13 -14. századi létéről számos oklevél tanúskodik, főleg a falu Szent Tamás tiszteletére szentelt templomáról, amelyekből értesülünk a templom 1295-ös évi pusztulásáról. A falu emlékét a Zsidódi - fok, Zsidódi - rév, Zsidódi – híd, Zsidódi – puszta elnevezések tartották fenn.

A falu templomának és temetőjének régészeti feltárása 1987-ben kezdődött el a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építése kapcsán. A feltárás során megállapítottuk, hogy a zsidódi Szent Tamás templom kőből épült, amelynek hajója északkelet felé félköríves apszissal záródott. Belső méretei: szélessége: 4,5 m. hossza az apszissal együtt: 8 m. A templom körül elterülő temető teljes feltárását 2006-ban fejeztük be, ahol 820 sírt tártunk fel az egykor zsidódi lakosok közül.

A sírokban talált sírmellékletek alapján a templom és temető létrejöttét Szent László és Kálmán törvényeihez köthetők, megszűnése pedig a 14. század közepe tájára. A templom és temető feltárása nyomán olyan régészeti, embertani és egyéb természettudományos adatsorokkal rendelkezünk, amelyek alapján nemcsak a Szent Tamás templom temetőjének rendjét, de annak természeti környezetéről is képet alkothatunk.

A templom és temető értékeit mindezen túlmenően növeli az a tény is, hogy ismerjük a hozzátartozó falut is. A falu területén 1996 és 2003 között végeztünk kutatásokat, amelyekből megismertük néhány lakóház formáját, belső elrendezését, belső és külső tüzelőberendezéseit.

A házak között árkokat, szemétgödröket, ipari tevékenységre utaló gödröket találtunk. A falu terültén fellelt régészeti, növénytani, állattani anyag a falu mindennapjaira szolgáltat információkat. A kemencék átégett agyagrétegein végzett archeomágneses mérések az építmény korát, a geofizikai mérések pedig a település korai rendjét segítettek behatárolni, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a falu kezdeti élete jóval korábbra tehető a temető és a templom létrejötténél.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A falu az Árpád-kor falusi kultúrájának, gazdálkodásának kiváló kutatási területe. Komplexitásánál fogva nemcsak esztergomi viszonylatban, de országos mértékben is egyedülálló. A falu helye a későbbi korok által nem bolygatott, így a feltárt objektumok rekonstruálhatók.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Molnár, E. Berichtüber die Freilegung der Arpadenzeitlichen Kirche und des Friedhofs in Esztergom – Zsidód in Jahr 1987. Die Ergebnisse der archaologische Ausgrabungen beim Aufbau des Kraftwerksystems Gabcikovo - Nagymaros. Nitra , 85 -88.

Erzsébet Molnár: Zsidód, the medieval village int he territory of Esztergom. Death and Burial Medieval Europa 1992. York 79 -84. Molnár E. Esztergom – Zsidód. RégFüz Ser.1.61. Molnár E. Zsidód elpusztult temploma és temetője. Dunakanyar 1993/3, 41 – 43.

Molnár E. Esztergom – Zsidód templom körüli temetője. In: A középkori templom körüli temetők kutatása. Opuscula Hungarica Szerkesztette: Ritoók Ágnes – Simonyi Erika Bp, 2005. 109 -114.

Molnár E. Esztergom – Zsidód Árpád-kori település lakóházai In. Népi építészet a Kárpátmedencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerkesztette: Cseri Miklós – Tárnoki Judit Szolnok,2001. 109 - 126.

Erzsébet Molnár – Ján Tirták Archaeological and geophysical research at a 10th – 14th centuries settlement Esztergom – Zsidód In: VE sluzbach Archeologie VI. Edited by . Lvadimir Hasek – Rostislav Nekuda – Matej Ruttkay Brno 2005.151 -158.

Molnár E. Régészeti és geofizikai kutatások eredményei Esztergom –Zsidódon In. Sötét idők falvai 8 -11. századi települések a Kárpát-medencében. Szerkesztette: Kolozsi Barbara – Szilágy Krisztián Antal Debrecen 2011. 671 – 685.

Molnár Erzsébet: Régészeti kutatások Esztergom – Zsidód Árpád-kori falu területén In: Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek 6. Szerkesztette: Kisné Cseh Júlia Tatabánya 2002, 121 -132



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
-

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
esztergom--zsidod-arpad-kori-falu-templom-es-templom-koruli-temeto-regeszeti-lelohely-media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
esztergom--zsidod-arpad-kori-falu-templom-es-templom-koruli-temeto-regeszeti-lelohely-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek