Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Dorog- Dr. Schmidt Sándor bányamérnök életműve
 
 
  Dorog- Dr. Schmidt Sándor bányamérnök életműve

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Dorog- Dr. Schmidt Sándor bányamérnök életműve

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Dorog

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Dr. Schmidt Sándor 1882. március 12-én született Felsőbányán. 1904-ben szerzett bányamérnöki oklevelet Selmecbányán a Selmeci Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolán. Egy év Erdélyi, Zsil-völgyi petrozsényi munka után 1905-ben került Dorogra, hat évig az Auguszta akna igazgatója. 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társulat dorogi bányaigazgatója. Vezetése alatt az 1915-ben benyújtott, a dorogi szénbányászat fejlesztésére vonatkozó  terve szerint a Reimann akna és altáró, a bányaalgút rendszer kiépítésével Dorogot tette a szeénmedence központjává. a cél kettős volt, a termelési koncentráció és a karsztvíz elleni újszerű védekezés. Kialakult a koncentrált szén, meddő és személyszállítás, üzembe helyeztek függő kötélpályát a dunai szállításhoz, a bányákban korszerű frontfejtéses fejtésmódot alkalmaztak. Kiemelkedő eredményeket ért el a karsztvíz veszély okainak kutatásában, és az ellene való védekezés módjainak kialakításában. A dorogi bányászkodás létét adta a Schmidt féle cemnetálási eljárás sikeres bevezetése. Bevezette az iszaptömedékelést, melyhez létrehozta a Sátorkőpusztai homokbányát, és a bányákat elérő homokvasutat. Rendszeressé vált az elfulladt aknák rekonstrukciója. 

Feladatának tekintette amunkásság, a tiszti- és mérnöki állományról való gondoskodást. 1916-ban egyszerre kezdték meg a Tisztviselőtelep és az Újkolónia építését, felépült a legtöbb mai közintézmény - városháza, bányakaszinó, két iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sportpálya, uszoda, bányaszékház, Balatonfenyvesi üdülő. 

Kiadja dr. Ajtay Zoltán szerkesztésével "A vájároktatási kézikönyvet"-t. Feltalálta és a gyakorlatban is alkalmazza a vágathajtásnál a művájárt, az első hazai vágathajtó gépet. Újszerű kezdeményezése, hogy egy 1932-ben született határozattal - amit a hűségjutalom elődének tekinthetünk - a 30 év szolgálat után a dolgozók 5000 pengőt vagy családi házat kaptak. 

1938-ban Budapestre került, ahol a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény Társulat vezérigazgató- helyettese 1944-ig, majd vezérigazgatója. A felszabadulás után szakértőként vett részt a Gellért-hegyi földalatti víztározó építésénél. 1953-ban az ÁVH letartóztatta népellenes szervezkedés koholt vádjával. Két hónap múlva belehalt a kínzásokba. 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Schmidt Sándor nagy tudású bányamérnök volt, az első bányamérnök, aki doktori címet kapott Magyarországon. 1922-től magyar királyi bányaügyi főtanácsos. Nevét emléktáblák őrzik Dorogon. 

Kitüntetései: Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki kereszt 

1922-től Dorog város díszpolgára. 

1933 "Foederatio Emericana" protektori jelvény.

1943-ban az Esztergom Vármegye felsőházi tagja. 

Elnöke volt a Munkásotthon Önművelő és Önsegélyező Egyletnek. 

Életműve nem csak a dorogi szénmedence 222 éves bányászatának fejlődését határozta meg, hanem újszerű kezdeményezéseivel hatással volt a magyar szénbányászat fejlődésére, eredményességére is. 



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
dr.-schmidt-sandor-banyamernok-eletmuve-679-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
dr.-schmidt-sandor-banyamernok-eletmuve-679-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek