Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Dél-Komáromi Városháza
 
 
  Dél-Komáromi Városháza

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Dél-Komáromi Városháza

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Épített környezet,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Komárom

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A komáromi városháza története szorosan összeforrt a város történetével, születése a trianoni döntés nyomán kialakult helyzethez kötődik, sorsának alakulása tükrözi az önálló várossá válás nehéz folyamatát.

1896-ban városunk - az addig Új-Szőny nevet használó település -, egyesült a Duna bal partján fekvő ősi Komárommal, megkapván ezzel nevét, s 1745 óta meglévő szabad királyi városi rangját is. A közös fejlődés lendületét az első világháború törte meg, a trianoni döntés pedig lehetetlenné tette: a történeti városrészt ugyanis, mint Komárno-t a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, mi pedig Komárom-Újváros néven néztünk szembe a történelem nagy kihívásával.

A közintézmények a bal parti városban maradtak, így a jobb parti Komáromban sokáig ideiglenes helyeken működött az ügyintézés, holott 1923-ig a csonka Komárom vármegye székhelye is volt városunk.

A városépítés mindezek miatt nagy lendülettel és állami kölcsönökkel indult. Ennek a munkának az eredménye a református (1927) és katolikus (1938) templom, a zsidó (1926), a baptista (1929) és evangélikus (1930) imaház, a református elemi népiskola (1922) és a polgári fiú és leányiskola (1927), a mozi (1930), az Ipartestület székháza (1928), valamint a rendőrségi palota (1928) és a bíróság (1930) épülete.

A komarom-újvárosi városi székház és pénzügvigazgatóság felépítésére 1927 és 1929 között került sor. A terveket Gerstenberger és Árvé budapesti műépítészek készítették. Az építkezés Soukal és Hajagos helybéli vállalkozók és több helybéli iparos vállalkozásában a tervek szerint haladtak. így 1929. november közepén a hivatalok megkezdhették működésüket az új épületben. A városháza emeletén a polgármesteri hivatal helyiségei, valamint a díszterem, a földszint északi szárnyán a pénzügyigazgatóság, a délin pedig a polgármesteri rezidencia kapott helyet.

1938-ban a helyzet újra megváltozott: az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Felvidéket. 1939. július 15-én a két város újra, hivatalosan is egyesült, Dr. Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármestersége alatt. Ennek következtében a dunajobbparti (ahogy akkoriban nevezték) hivatalok visszaköltöztek a régi városháza épületébe. Az ügyintézéssel együtt a bútorokat is átköltöztették, köztük azokat a rendkívül értékes, faragott tölgyfabútorokat, melyeket a díszterembe készített Papp János asztalos. Ezeket 1939-ben, amikor az I. bécsi békét követően a két város hivatalosan és ismételten egyesült, átvitték Észak-Komáromba a Városházára és a mai napig az ottani nagytermet díszíti, köztük Alapy Gáspár komáromi címeres díszes polgármesteri széke is.

A U - alakú városháza neobarokk épülete szervesen illeszkedik abba a képbe, melyet a szemben felépült neoklasszicista polgári iskola már meghatározott. E két impozáns épület közötti tér a város főtere.

A városháza főbejárata fölötti timpanonban Vilt Tibor szobrászművész ifjúkori műve, a város kőből faragott címere látható. A széles, kovácsoltvas kandeláberekkel díszített lépcsősor a boltíves oszlopokkal tagolt árkádba vezet, ahol Alapy Gáspár és dr. Krajczár Gyula, a város volt polgármestereinek emléktáblái kaptak helyet.

Az épületben az emeletre vezető vörösmárvány lépcsőfeljáróval szemben, a nagyterem ajtajának jobb és bal oldalán Miskolczi László komáromi kötődésű fafaragóművész Klapka Györgyről és Jókai Mórról készített portréja látható. A főlépcsőn felmenet a lépcsőfordulóban üvegvitrinben egy Hunyadi- és egy Lehel-huszár egyenruhás figuráját helyeztük el - utalásként Komárom 1848/49-es múltjára -, illetve a díszterem bejáratának két oldalán a jellegzetes komáromi szekeresgazda díszruha másolatai tekinthetők meg.

A nagyterembe az osztott táblás, kétszárnyú tölgyfa ajtón lehet bejutni. Oldalfalai és mennyezete stukkókeretekkel tagolt, világítását az impozáns nyolcágú csillárok adják. A terem félköríves kilépő­erkélyei a térre nyílnak. A helyiség oldalfalát Alapy Gáspárt ábrázoló festmény díszíti ( Feszty Masa alkotása). A kép csak másolat, az eredetije Észak-Komáromban van.

Az emeleten még egy értékes műalkotás, egy festmény látható: az északi szárny tanácstermének egyik falán Mester Péter észak-komáromi festőművész és Ölveczky Gábor dél-komáromi grafikusművész közös alkotása. A mű - a Duna fölött lebegő, az emlékezés asztala körül ülő, Komárom történetét, s a történetéhez kapcsolódó mondákat megszemélyesítő valós és allegorikus alakok felvonultatása, háttérben a Duna két partját mindig is összekapcsoló, immár több mint száz éves komáromi Erzsébet­híddal - méltó példája a két város ma is létező szellemi kapcsolatának.

A városháza épületében ma a Komáromi Polgármesteri Hivatal, a Komáromi Városi Televízió és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala működik.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A dél-komáromi városháza a település emblematikus, imponzáns épülete, mely meghatározza Komárom arculatát. Úgy gondoljuk, hogy az 1938-ban leírtak ma is érvényesek: " A magyar élniakarás és alkotói készség a gyászos trianoni békekötés után is megmutatta, hogy a nemzet nem adja meg magát sorsának, és szinte máról holnapra a szebbnél szebb épületek és intézmények egész sorát alkotta meg. " Ezen épületek egyike a városháza, mely 87 éve tölti be funkcióját.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
del-komaromi-varoshaza-283-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
del-komaromi-varoshaza-283-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek