Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Csatka - Szentkúti Búcsú
 
 
  Csatka - Szentkúti Búcsú

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Csatka - Szentkúti Búcsú

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Csatka

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.

A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.

Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó.

A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Misék magyar és német nyelven voltak és vannak, sőt utóbb Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált (cigány nyelvű prédikáció is hallgatható).

Különösen sokan érkeznek az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból. Építészetileg jelentős műemléke Csatkának a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradt fenn. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban. A középkori templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba beépültek.

A Szentkúti-kápolna körül természetvédelmi terület van.

A Balaton-vidék leírásában megemlékezik Csatkáról, a csatkai remetékről Eötvös Károly. Ő tudósít Szentkút tiszteletéről.

A közeli Ácsteszéren született Táncsics Mihály.

Csatkára vasúton nem lehet eljutni. A legközelebbi vasúti megállóhely, Bakonysárkány 15 km-re van a falutól a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Közúton a Győr-Székesfehérvár közti 81-es számú főúton érhető el.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Csatka Szentkúti Búcsú jelentős valláskultúrai esemény, melyre az ország minden részéből zarándokok százai érkeznek minden év szeptemberében Szűz Mária ünnepnapján. A búcsú napján a fő misét a helyi plébános által meghívott Veszprém Megyei Megyéspüspök vagy más jelentős Római Katolikus Egyházi vezető celebrálja.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 47-48. oldal

http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://bucsujaras.hu/csatka/

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
csatka-szentkuti-bucsu--media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
csatka-szentkuti-bucsu--dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek