Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Baj - Bélyeges téglák
 
 
  Baj - Bélyeges téglák

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Baj - Bélyeges téglák

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Ipari és műszaki megoldások,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Baj

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Baj községben található az ország legnagyobb, bélyeges téglákat felvonultató ipartörténeti gyűjteménye, benne Komárom-Esztergom megye téglakészítésének az eddigi ismeretek szerinti legteljesebb anyaga.

Megyénkben is – hasonlóan, mint az országban mindenütt – szinte minden településen folyt téglaégetés. A kezdetekben boksás rendszerben, kis tételekben készítettek téglákat, döntően az uradalmak, illetve az egyházak szükségleteinek megfelelően. Az 1800-as évek második felétől kezdődően a gomba módra szaporodó gyárak vették át a vonzáskörzeteik téglagyártását.

Sorra alakultak megyénkben is a téglagyárak, szinte mindenütt a korábbi manufaktúrák agyagmezőit felhasználva: Kisbéren a Batthyány téglagyár, Ászáron Hőrics Márton, Rédén és Bakonyszombathelyen az Esterházy család, Szákon ugyancsak az Esterházy család, valamint a Veréb-féle és az Orbán-féle gyár, Bábolnán, Kocson, Mocsán, Komáromban, az olcsó dunai szállításra alapozva Neszmélyen, Táton, Nyergesújfalun, Lábatlanon, Pilismaróton nyitottak téglagyárat. Esztergomban az Eggenhoffer téglagyár (+ 2 másik esztergomi gyár) termékeire alapozva hajózási vállalkozás is alakult, a főváros téglaéhségét kielégítendő.

A továbbra is meglévő, időszakosan üzemelő téglaégetők (Aka, Vérteskethely, Tárkány, Bana, Császár, Vértestolna, Naszály, Szőny, Ács, Bajna, Gyarmatpuszta) mellett az 1800-as évek végén nyitotta meg kapuit a megye legnagyobb téglagyára Tatán, a Baji úton, a vasútvonal közvetlen közelében, az Esterházy család beruházásaként. Történetét Körmendi Géza dolgozta fel és tette közkinccsé. A gyár termékei a vasúti szállításnak köszönhetően az ország számtalan településéről köszönnek vissza.

Az ipartörténeti gyűjteményben a felsorolt gyárak, téglaégetők adatbázisa (térképek, kataszteri adatok, irodalmi hivatkozások, néhány korabeli fénykép és eszköz) is megtalálhatók. A gyűjtemény adatainak felhasználásával készültek el a szőnyi Zichy, a bajnai Sándor uradalom, a Pannonhalmi Apátság mocsai birtoka, Bikolpuszta, Súr és Naszály községek téglagyártását, téglabélyegeit bemutató dolgozatok. Előkészítés alatt van a száki Esterházy, Végh és Orbán téglagyárakról, valamint az esztergomi téglaégetésről készülő tanulmány.

A korábban muzeológusként is dolgozó tulajdonos múzeumi szemlélettel összeállított gyűjteménye a Wiener Ziegelmuseum kollekciójával egyenértékű, mintegy 14.000 tételt számláló anyag. Minden egyes példányról fénykép készült, a darabok mindegyikén egyedi jelzés szerepel, ezért a papír alapú katalógus-rendszerből bármelyik téglajel azonnal előkereshető.

A helyszínen előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés mellett látogatható egy, a Kárpát-medencei (= a Magyar Királyság) téglakészítés történetét bemutató kiállítás. A gyűjtemény és a kiállítás helyszínén jegyezték be a „Monarchia” Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete közhasznú szervezetet 2007-ben. Az Egyesület elnöke a megalakulás óta dr. Herczig Béla, a gyűjtemény tulajdonosa.

Ugyanitt működik, a 2013 őszén, az Egyesület tucatnyi tagja által létrehozott Hungarikum Klub is. Ennek a klubnak a célja megegyezik az Egyesület alapszabályában is megfogalmazottakkal, de hangsúlyosan szerepel benne a sokféleség okán egyfajta hungaricumnak tekinthető bélyeges téglák Nemzeti Értéktárba történő felvételének elérése.

Ugyancsak ezen az ingatlanon működik a „Jeles téglák, jeles emlékeink” kiadvány-sorozat szerkesztősége is.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Magyarországon (= a történelmi Magyar Királyság területén) Európában egyedülálló formagazdagságban készítettek az elmúlt cca. 400 évben bélyeges téglákat. Egyes becslések szerint a számuk meghaladhatja a 30.000-féle darabot.

A téglabélyegek kapcsolódnak Magyarország főnemesi, nemesi társadalmához, egyházi méltóságokhoz, jeles eseményekhez, hazánk ipari forradalmához, népi szimbólumaihoz, egy szóval: történelméhez. Ebben az értelemben állítjuk, hogy a téglabélyegek egyfajta hungarikumnak minősíthetők: sehol másutt nem alkalmaztak hozzánk hasonló mennyiségben téglabélyegeket, sehol másutt nem jelenítették meg a téglákon annyira szerteágazóan az egyházi és világi személyiségek neveit és a történelmi eseményeket, sehol másutt nincs annyi az egyházi és a kollektív ősemlékezetben meglévő (csodaszarvas, életfa, tulipán, Krisztus-szimbólumok) jelkép a téglabélyegek között, mint hazánkban.

Szomorú, de ehhez képest nem a jelentőségüknek megfelelően kezeltek ezek az ipartörténeti dokumentumok. Pedig, ha jól meggondoljuk, az építések idejének, átépítések, renoválások korának megállapításához, birtoktörténetek elkészítéséhez, birtokosváltások datálásához elengedhetetlenek, mi több, nélkülözhetetlenek ezek az adatok. Nem beszélve arról, hogy néhány száz éves épületek, a bontási engedély birtokában, egyik napról a másikra a darálógépek garatjában végzik, így semmisítve meg a történelmünk speciális szeletkéjét, elmúlt századok tanúit.

A téglabélyegtan (Signolaterologia, az egyesület által bevezetett originális terminus technicus) a régészet, ipar-, művészet- és helytörténet periférikus szakága − talán ezzel a sokfelé tartozással magyarázható, hogy nincs igazi gazdája. Az egyesület deklarált célja ezekből a régi téglákból a lehető legtöbbet összegyűjteni, megőrizni, megóvni és bemutatni.

A legfontosabb teendő azonban a téglabélyegek „dekódolása”, azaz kideríteni azt, ki, hol és mikor készítette, mit is jelentenek a téglákon található jelek. Távlati céljuk, hogy a bélyeges téglák, és a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyag bekerüljön a Nemzeti Értéktárba, és talán a Hungarikumok közé is.

Fontos, hogy a saját értékeinket a helyén kezeljük, mert ha mi nem, úgy megteszi azt más, a saját szájíze szerint. Szeretnék elérni, hogy a történelmi hűség és a szakszerűség okán a téglajeleket a magyar olvasatukban − ahogy íródtak − közölnék a környező országokban is. Ebben is segíthet az értéktári regisztráció. Elérendő céljuk még, hogy a téglabélyegtant (hasonlatosan az éremtanhoz, zászlótanhoz) történelmi segédtudományként fogadják el.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

- "Jeles téglák, jeles emlékeink" I. - VIII. kötet (Kiadó: "Monarchia" BTE, Baj, Petőfi u. 2/c)

- http://tegla.muskatli.net

- Pecsétes tégla mániások fóruma – Index Fórum

 



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
belyeges-teglak-a-tortenelmi-magyarorszagon-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
belyeges-teglak-a-tortenelmi-magyarorszagon-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek