Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Bajnai viseletek
 
 
  Bajnai viseletek

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Bajnai viseletek

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Bajna

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A népviselet állandóan változik, fejlődik. Egyes régi elemek tovább élnek a viseletben, alkalmazkodva az újhoz. nagymértékben befolyásolják például a helyi szokásokat egy-egy jó ízléssel rendelkező nő vagy férfi újítása. Környezetük eleinte csak figyelemmel kíséri őket, csak később kezdi követni. 

Bajnán is így volt. Több éves gyűjtőmunkával, akkor még élő idősektől szedett információ alapján rendszerezték a Bajnán végigment változásokat. 

A legnagyobb múltú, legrégiesebb öltözetdarabok olyan anyagokból készültek, amelyeket a paraszti háztartás maga is elő tudott állítani, például kender- illetve lenvászonból. A XIX. század elején a kender- és lenföldek termését a család nőtagjai dolgozták fel fonallá, a fonalat maguk szőtték vászonná. A falusi szövőszékek mérete adta meg a végvászon szélességét. Ez meghatározta a belőle varrt ruhanemű formáját is: a ruhát minél kevesebb hulladékkal, egyenes vonalakkal szabták ki. Ezek voltak a T-formájú ingek.

A korábbi századokban férfinak is, nőnek is a teljes öltözete kitelhetett vászon ruhadarabokból, T-formájú ingből,egyenes, bőszárú gatyából.

A falusi házivászonnál még inkább volt piaca országszerte a felföldi lakosság háziiparszerűen előállított lenvászon, azaz gyolcsféleségeinek Bajnán a férfiak az 1920-as években még kendervászon ingekben jártak hétköznap, vasárnap egyaránt. A kendervászonból készült inget lassan elhagyták. Először az ing nyakát, vállrészét és ujját cserélték gyolcsra, később a mellrészt is.

A nőknél a vászonszoknyák továbbra is fennmaradnak, mint pendelyek és alsószoknyák. Bajnán a háborúig termesztettek a háztájiban kendert, amit maguk dolgoztak föl. Két eszköz segítette munkájukat: az egyik a ropka volt, amelyet lábbal hajtottak és így készítettek a kenderből fonalat. A másik a guzsaly volt, ehhez kézi segítség kellett: a kenderkócból kézzel húzták ki, majd pödörték a fonalat. Ha mindkettővel rendelkeztek, akkor a guzsalyról rávezették a kendert a ropkára, és az lábbal hajtva föltekerte a fonalat.

A vászon és a gyolcs mellett a XIX. század második felében megjelentek a gyári anyagok. A pruszlik volt az első bolti anyagból való ruhadarabok egyike.

A szoknyák anyaga sem vászon volt már, megjelentek a gyári színes kartonok, fiókon anyagok (ezek olcsóbbak voltak, így a szegények is meg tudták venni), szövetek, posztóanyagok. A női ruházatban a kartonanyagok voltak népszerűek, részben olcsóságuk miatt. Bajnán inkább köznapi viseletnek számított az ebből készült szoknya. Ünnepeken selyemből illetve szövetből készült szoknyát hordtak.

A férfiak viseletében megjelentek a posztóruhák, bársonyból készült nadrágok. Az ilyen posztóruha igen sokáig eltartott. A tehetősebbek posztóruháját, nadrágját zsinórral díszítették.A nadrágnak két fajtáját viselték: az egyik csizmába való, szűk, „magyar" nadrág, a másik fajta pantallószerű, oldalt gombokkal ellátott „rajthúzli".A posztónadrághoz posztó „mándli" is tartozott. A mándli kurtaderekú ruhadarab volt. A gallérjának hajtókája kétoldalt kigombolt volt, díszíthették zsinórral, fémgombbal, sőt kerülhetett bele báránybőr bélés is. A különböző kékposztóból való ruhadarabok, főleg a nadrág és a mándli elsősorban ünnepi viselet volt. A posztókészítésnek nagy múltja volt Tatán. Esztergom szabómesterei pedig kész posztóruháikkal járták az ország vásárait. Legtöbbnek a vőlegényruhája volt egész életen át az ünneplője.

A bajnai ruhákról a legtöbb fénykép a XX. századból származik.

 

A női szoknyaöltözet a következő volt:

alul     -        pentő (vászonból készült rövid alsószoknya)

fölötte -        télen vattaszoknya (két sor kartonanyag között vattabélés volt) ez lehetett fehér és színes is

ez fölött -       fehér alsószoknya volt vasárnap, hétköznap színes

tetején -        szövetből, kékfestőből, kartonból vagy vapér anyagból készült szoknyát hordtak

Vapér: hófehér, finom cérnaanyagból készült, ritkaszövésű volt, ezért jól lehetett keményíteni. Fiatal lányok, asszonyok viseltek ebből készült ruhákat. Az anyagot boltban vásárolták. A szoknyák a fent említett anyagokból készültek. Nem voltak lerakva, csak a felső széle, az ún. „korca" volt húzott, alul két-három zsinór díszítette. A vapér anyagból készült szoknyákon nem volt sem zsinór, sem szalag, hanem 3 soron volt rajta ún. „mízli" (hajtás végén pici varrás, letűzés).

A vékony asszonyok az alsószoknyára, a pendelyre, majd később az ingre farpárnát, ún. „pofándlit" (pufándlit) vettek fel, amelyet korcokkal kötöttek magukra. Ez szélesebb formát adott, jobban emelte a felső szoknyát, amely járás közben szépen ringott. A pofándli először a 30-as években terjedt el a felvidéki Muzslán. A szoknya derekára került az öv vagy gurtni. A szoknya fölött volt a kötény, amely készült kartonból, festőanyagból. Ezeket hétköznap hordták. Vasárnap fehér vagy fekete kötényt viseltek. A kötényeken 3-4 pár ellenkező irányú lerakást alkalmaztak. Anyaguk lisztér volt, amelynek nagyon jó volt a tartása.

A háború után jött divatba a „majka", amely nem volt bekötve. Elöl végig gombos volt, alul körben az anyagával megegyező, széles fodor díszítette. A blúzok gallér nélküliek voltak. Nyaknál kezdődött a gombolás, amelyet keskeny csipke díszített, vagy 4-6 soros üveggyöngysort viseltek egészen a nyakukhoz simulva. A lányok, asszonyok ruháit ebben az időben helyben varrták: A hozzávaló anyagokat Esztergomban, Farkas Festőnél vásárolták. A bársonyanyagokat főleg a párkányi vásárokon szerezték be.

A férfiak ünnepen priccses nadrágban jártak, amelyet bőrcsizmával hordtak. A mellény posztóanyagból készült. Alatta kisgalléros fehér ing volt. Erre került a melleskötény, majd a kabát, amely a nadrág anyagával egyezett meg. Fejükön nagy karimájú kalap volt. A regrutáknak (azok a fiatal férfiak, akik a sorozáson alkalmassá váltak katonának) sokszínű szalag díszítette a kalapját egészen a bevonulásig.

Nagyon szép viselet volt Bajnán lányoknak a rózsaszín alapon fekete pettyes anyagból készült szoknya fehér blúzzal és gyöngyös pruszlikkal. Ezt nevezték „halszemes" ruhának. Az 50-es években és a 60-as években ebben táncoltak a tánccsoport lányai.

Ugyanebben a korban (50-es években) jött divatba a kékfestő anyagból készült szoknya, amelyet nagylányok, fiatalasszonyok (menyecskék) viseltek. Hozzá fekete bársonyból készült mellényt hordtak, melyet gazdagon díszítettek ezüstszínű apró üveggyöngyökkel.

A férjhezmenetel után a fejükre kontyot kötöttek, melyet egymásnak elkészítettek (piros alapon fehér pöttyös anyagból). Ezt a ruhát fehér köténnyel viselték a templomban és a délutáni litánián (vagy ahogy Bajnán mondják létánián). Utána feketére cserélték és így sétálgattak a faluban.

 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Bajnán 2008-tól a Viseletek Napi rendezvények által feléledt a falu népviselete. Jelenlegi civil szervezetek nagyon fontosnak tartják, hogy az eredeti bajnai népviseletben mutatkozzanak.

A bajnai konyt kötése egyedülálló volt a környéken. Azok az idős emberek (Dics Lászlóné, Frei Béláné, Kender Lászlóné) akik az adatokat elmondták, már eltávoztak.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

A Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal 42. találkozója ... - EPA epa.oszk.hu/02700/02762/. .SEPA02762_kemlib_2011_05_12-13.pdf

Honismereti Ifjúsági Akadémia 2013 Esztergom http://www.honismeret.hu/ http ://honismeret.hu/?modul=old al&tartalom=1222230

Ízőrzők Bajna 2009.10.25. Duna TV

http://nava.hu/id/889052/">nava.hu/id/889052/

Felszállott a páva

http://www.mediaklikk.hu/20">http://www.mediaklikk.hu/2015/11/06/rozsabimbo-enekegyuttes-nagyon-orulunk-hogy-itt-lehetunk/

Viseletek Napja

https://fww.youtube.com/watch?v%5eaaTDMwI-VBI">https://\fww.youtube.com/watch?v^aaTDMwI-VBI

 



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
bajnai-viseletek-251-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
bajnai-viseletek-251-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek