Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Bajnai konty és kötése
 
 
  Bajnai konty és kötése

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Bajnai konty és kötése

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Bajna

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Konty szó jelentése: Magyar nyelv (1868) szótár

"Széles ért. minden fejkötő, melyet a köznépnél csak a férjhez ment nők viselhetnek. "Túl a vizön, meg innet: Tégöd a könyt megillet." Székely táncvers. (Kriza J.) Átv. ért. nőiség jele. Előbb való a süveg a konytnál. (Km.) Konty alá való vor, azaz asszonyoknak való, gyönge, édeses bor. Félre áll a konyta, oly assznyokról mondják, kinek a bortól egy kis kedve kerekedett. Kincsem, komám asszony, csak olyan az asszony, ha megissza magát, félre üti konytát. (Népd.) komámasszony félrecsapta passzomántos kontyát. "Se föle se farka" című bohózatos népkölteményből."

Öltözetben a konty / Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalaza /

"A ruházkodást korra és alkalomra előíró öltözködési szabályok Komárom-Esztergom megyében is léteztek, különösen a változatosabb női viseletben. A lányok hajadonfőtt jártak, a menyecskék kontyot viseltek, az idősebb asszonyok elöl kötött fejkendőt. Nagy ünnepek első napján, fekete vasárnap és nagypénteken sötét, az ünnepek második napján és virágvasárnap fehér, de legalábbis világos színű ruhát, hozzá csizmát, később pántos cipőt viseltek."

Bajnai konty

Kartonanyagból készült, mert jól lehetett keményíteni. A négyzet alakú beszegett anyag 3 sarkára csipkét varrtak, sarkosra hajtották, a sima került belülre és beljebb volt a csúcs (9-10 cm). Ez alá hajtogatott újságot tettek, hogy tartósabb legyen. 

 A hosszabbk oldalt 2-szer kb. 10-10 cm szélesen egymásra hajtották. A két hosszabbik csúcsot, mindkét oldalon előre hajtották úgy, hogy kb. 15-20 cm középen megmaradjon (ez lett a konyt eleje). 

A hosszú hajat könytba fésülték, a rövidebbre kiegészítőt tettek. Fejre igazították a homlokrésznél lefogva. Az oldalakon 4-5 ráncot képeztek előre hajtva, miközben a hosszú szárakat erősen le kellett fogni. A két hosszú csipkés végű részt jó szorosan összecsomózták a szabadon maradt csipkés sarok fölött, majd a csipkés sarkot egy kicsit felhajtották. A kész konytot papírral kitömték. 

A konyt megkötését még a régi időkben is kevesen válllalták. Napjainkban pedig már örülni kell, ha találunk valakit, aki rendelkezik a kontykötés tudományával. 

Bajnán is jellemző volt, hogy kezdetben a konty, mint alkendő szolgált. Az asszonyok a kendő alatt viselték, s így szép formát adott a bekötött fejnek. Később már a fiatal asszonyok nem szívesen kötötték be még kendővel is a fejüket, ezért a könty később mint fejdísz is szolgált. Elkezdődött a szebbnél szebb anyagból és minél szebben kötött kontyok divattá válása. 



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Bajnán az évenként megrendezendő viseletek napja, a tánccsoport, asszonykórus rendszeres fellépése, öltözködési igénye ébresztette fel azon gondolatot, hogymegkeressék azt, aki még kontyot tud kötni. Így jutottak el Balázs Ferencnéhez, Teri nénihez. Az ő munkája, lelkesedése váltotta ki azt a gondolatot, hogy ezt a tudást át kell adni a jövő nemzedéknek. 



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
bajnai-konty-es-kotese-249-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
bajnai-konty-es-kotese-249-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek