Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Tatabánya - József Attila Megyei és Városi Könyvtár muzeális gyűjteménye
 
 
  Tatabánya - József Attila Megyei és Városi Könyvtár muzeális gyűjteménye

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Tatabánya - József Attila Megyei és Városi Könyvtár muzeális gyűjteménye

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Tatabánya

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A hajdani Komárom és Esztergom vármegye sok jelentős írót, tudóst adott a hazának. Sok jeles irodalmár, költő és tudós alkotott megyénk területén, a történelem folyamán. És persze éppen ezért sok könyvgyűjtő nevét is ismerjük a középkor óta.
 
Művelődéstörténetünk kevéssé feltárt területe a magánkönyvtárak története, amely részterületnek kevés a forrásmunkája és nines összefoglaló müve sem.
A Komárom és Győr megyei Milkovich-Zámory házaspár a 20. század elején ajánlotta fel gyűjteményét Komárom vármegyének, amit az nem fogadott el, s az most Győr-Moson-Sopron megyénél van.
 
Jelentôsebb ismert magánkönyvtár volt Kulisár István (1760-1828) író, szerkesztő közel 4000 kötetes gyűjteménye, mellyel megvetette az egykori Komárom Vármegyei Könyvtár alapjait. E gyűjtemény ma is jelentős múvelődéstörténeti és kulturális értékkel rendelkezik. Révkomáromban a helyi Szinnyei József Könyvtár kezelésében található. (Komárno, Eôtvôs u. 35.)
A Megyei Értéktárba már bekerült Helischer Gyűjtemény mellett a legértékesebb és ma is meglévô történeti könyvgyújteményünk, határon túli értékeink közé sorolandó lénne.
 
A felvilágosodástól nagy számban létrejött köznemesi könyvtárak e réteg múvelődési igényét, szokását tükrözik. Közülük kiemelkedó Ghyczy Ignác (1799-1870) Komárom vármegyei birtokos, volt országyűlési képviselő 14 ezer kötetes könyvtára, amely a mai Országgűlési Könyvtár alapjait tette le.
 
Nem maradt meg teljes egészében a csépi református Pálffyak könyvtára, melyet a 18. század vége óta gyarapítottak. A gyűjtemény még meglévő, megvásárolt darabjaiból (a korábbi kb. 3000 kôtetbôl fennmaradt és kiválogatott művekbôl), valamint egyéb könyvekbôl alakították ki 1978-ban az akkori József Attila Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének muzeális állományrészét. Kezelését és nyilvántartását ma a 22/2005 (VII. 18.) NKÔM rendelet előírásai szerint végezzük.
 
Muzeális gyújteményünk főként 1850 elôtt megjelent műveket tartalmaz, ôsszesen 1223 db-ot számlál, döntően könyvek alkotják. A könyvtári állomány egészébôl és a helyismereti gyűjteményből az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején válogatták ki és leltározták át külön e célra készített leltárkönyvbe. Ekkor történt meg újrafeldolgozásuk, árazásuk speciális szempontok alapján.
 
A muzeális gyújteményben található könyvek, metszetek, autográfiák (kéziratok) jelentős része (90 %) helyismereti vonatkozású. A helyi szerző, helyi tartalmú munka és a helyi nyomda termékei mellett - a "hármas szabály" szem előtt tartásával - bekerültek azok a dokumentumok is, amelyekben helyi vonatkozású ex libris, bejegyzés, possesor található. (pl. Jászai Mari, vagy a csépi Thaly esalád tulajdonát képező könyvek.)
Nyomdahelyek szerint: 89 komáromi és 52 esztergomi nyomtatványt tartunk nyilván.
Tartalmuk, kötôődsük alapján régi és ritka könyvek, dokumentumok:
- első kiadások a muzeális időhatáron (1849 elôtt megjelent műveken) túl is: pl. Jókai és Babits első kiadások,
- régi megyei (komáromi és esztergomi) színlapok a 19. század második feléből is itt találhatók.
 
 
A csépi Pálffy könyvtár tulajdonosa különösen helytörténeti érdeklődésőu személy volt. A muzeális gyűjteményünk tartalmi szempontból legértékesebb darabjainak jó része innen származik. A könyvtár fő profilját a család- és egyháztörténeti anyag alkotja, főként 19. századi kiadások. A magánkönyvtár egyenként is értékes darabjaiból az a 300 kötetnyi muzeális állományrészbe kerúlt mű emelendô ki, amelynek alapján a régi köznemesi könyvtár típusa, annak művelődés- és könyvtártöténeti jelentősége rekonstruálható.
Ebben az összefuggésben megemlítendő a muzeális gyűjtemény azon - közel 150 kötetnyi -anyaga is, amely - az ex librisek tanúsága szerint - Siegler Antal által 1840-ben alapított komáromi (ma Komárno) kölcsönkönyvtár része volt. („Leihbibliothek des Anton Siegler in Comorn.")
 
A gyűjteményben található értékes kéziratokat kivéve nincsenek „páratlan dokumentumok", de nagyon ritka, pl. 17. századi, a „Régi Magyar Könyvtár" (RMK)-ban országosan és nemzetközi szinten is nyilvántartott, és kevés példányszámú kiadások is fellelhetők benne. Az itteni XVIII. századi nyomtatványok, kiadványok tudományos szakkönyvtárakban, illetve a Széchenyi Könyvtárban találhatók meg, országosan is kevés példányszámban.
Nincs mód részletes ismertetésre (a bővebb tájékozódást bibliografia segíti), ezért csak a főbb teruletek említendők a további tartalmi értékek jellemzéséül. Jog- és egyháztörténet, történelem, múvelődéstörténet, életrajzok, alkalmazott tudományok, lexikonok, kézikönyvek, jelentős arányban magyar és idegen nyelvű szépirodalom alkotja a tatabányai József Attila Megyei és Városi Kônyvtár muzeális gyűjteményét.
 
Az állomány feldolgozottsága teljes. Az integráli katalógusunkból, on-line adatbázisunkból visszakereshetők e dokumentumaink részletes leírásai, és az egyes dokumentumok muzeális jellemzôi is.
 
A jelentős tôrténeti értéket képviselő, ám rossz fizikai állapotú dokumentumok közul 1996. és 2013. között a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és könyvrestaurátor vállalkozás segítségével több, mint 130 dokumentumot sikerült teljes mértékben restauráltatni, állagát megóvni. Hosszabb távon, lehetőségeink függvényében tervezzük muzeális állományrészünk digitalizálását, ami széleskörű és azonnali hozzáférést tesz majd lehetővé a világháló segítségével.
Elôzetes időpont egyeztetés után, olvasójegy ellenében helyben használhatóak. Reményeink szerint a könyvár új épületének elkészültével méltóbb és szakszerűbb körülmények közöt tárolhatjuk majd gyűjteményünket, és bocsájthatjuk olvasóink rendelkezésére.
 
A muzeális állományrész gyarapítását szerény lehetőségeink függvényében végezzük.
 


Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A gyűjteményrôl szóló fenti tájékoztatás megfelelően indokolja a megyei értéktárba való felvételét.

A József Attila Megyei és Városi Könyvtár muzeális gyűjteménye speciális jellegén túl azért is figyelemre méltó, mert az 1952-ben alapított Megyei Könyvtár nem örökölt jelentôs korábbi gyűjteményeket. Nagy értéket jelent nem csak az intézmény számára, de a város határain messze túlmutató jelentőséggel rendelkezik. Tudomásunk szerint nincs hasonló köz-, de talán magángyűjtemény sem a városban. Ezért javasoljuk felvételét a Tatabányai Értéktárba is.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
a-jozsef-attila-megyei-es-varosi-konyvtar-muzealis-gyujtemenye-644-media.jpg

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
a-jozsef-attila-megyei-es-varosi-konyvtar-muzealis-gyujtemenye-644-dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek