Komárom-Esztergom megyei Értéktár : Rózsafüzér Királynője templom (Mocsa)
 
 
   Rózsafüzér Királynője templom (Mocsa)

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Rózsafüzér Királynője templom (Mocsa)

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
NMI gyűjtés,
Épített környezet,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Mocsa

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Mocsa község 1700-ban kapott plébánost. A plébánia épülete, a volt református prédikátorháza lett, mely a református templom mellett állt. Ettől az évtől kezdődik a kereszteltek anyakönyvezése: 1701-től a házasultaké, 1738-tól a halottaké. 1773-tól káplánja is volt a falunak.
Az összedőlt református templomnak a helyén építtette a katolikus templomot gróf Csáky Miklós, akkori prímás és esztergomi érsek 1756-ban.
Az 1857-es földrengés súlyos károkat okozott a templomban,1903 - ban nagy tűzvész volt a faluban, minek következtében a templom és a paplak nagy része leégett. Lőrinc Antal plébános a templom és paplak felújítási munkálatainak vezetésével Czigler Győző műegyetemi tanárt, műépítészt bízták meg. A munkákat Milakovszky Sándor építőmester végezte.
Az orgona felújítását  Országh László műorgonakészítő vállalta.
1924-ben  két új harang beszerzését döntötte el az egyházközség, melyeket Szlezák László harangöntő készített el Budapesten.
1937-ben a képviselőtestület úgy határozott, hogy a kettős szentév megörökítésére villanyvilágítással látja el a templomot és kifesteti, valamint a használatban lévő szent edényeket aranyoztatja. A templom festése pedig következő évben történt meg, melyet Stubach Antal győri iparművész végzett el.
1941-ben új orgonát szerzett be az egyházközség.
1975 augusztusában kezdték lebontani a plébániát. 1976. június 11-én szentelték fel az újat. Dr. Pataki Kornél püspök szentelte, Nagy József nagyigmándi esperes mondott ünnepi beszédet..
1993-ban megkezdődtek a templom belső felújítási munkálatai, melyek elvégzésével Antretter Jenő baji festő mestert bízták meg. Megtörtént a festés, villanyvilágítás felújítása, szobrok restaurálása, oltárok újraaranyozása.
2003- tól a templom külső felújítása is megtörtént. A torony, a tető, a külső lábazat, járdák és festés. 2006-ra a templom 250. évfordulójára megtörtént a templom teljes felújítása. A kórus padjainak fűtése 2012-ben készült el.

A templom bemutatása A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom 1756-ban épült, késő barokk stílusban.
A falu felé közeledve a templom már messziről magához vonzza a szemet. Kiemelkedik környezetéből. 3-5 méter magas mesterséges dombon áll.
A templom magyarországi viszonylatban középméretűnek számít.
Alapterülete 406 m2.
Keletelt, tornya a nyugati homlokzatból kilép, itt van a főbejárat.
A torony törzsén kettős párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el.
A templomnak 3 bejárata van.
10 ablak biztosítja a templom természetes megvilágítását. Az ablakok félkörívesek.
A szentély hátsó falán nagyméretű kép van, melyen a Rózsafüzér Királynője látható.
A képet Borsa Antal festette a II. világháború után.
Előtte a főoltár áll, a tabernákulum ajtaja fából készült, dúsan aranyozott. Rajta aranyozva az „Emmauszi tanítványok” látható.
A szentély mennyezete dongakupolás, ornamentikáján kör alakú virágfüzérek, középen a Szentlélek, galamb alakjában.
A szószékre belső falépcső vezet a szentélyből. A szószék fából készült, márványmintával díszített. Hátsó falán a képen, Jézus a kereszten.
Hangvetőjén galamb alakjában a Szentlélek, tetején Szent Pál karddal és könyvvel a kezében. A szószéken középen a Szentháromság aranyozott ábrázolása látható. Jobbról, balról aranyozott pajzs virágfüzérben.
A keresztelőkút, a szószék alatt áll, alul vörös márvány, a kis szekrény rajta fából készült, márványdíszítéssel. A szekrényke tetején: „Jézus megkeresztelkedése” szoborjelenettel,
alabástromból.
A szentély jobb oldalán Jézus Szíve oltár van,
Középen Jézus Szíve szobor, két oldalról Szent István és Szent László szobra.
Jézus ujja figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István kezében a jogar és az országalma. Szent László bárddal a kezében látható.
A kórus kidomborodó falán egy értékes Lengyelországból származó ikon található, rajta a Kisded Jézust karjában tartó Szűz Mária látható.
A Lourdes-i oltár a bal oldali mellékhajóban helyezkedik el. Terméskövekből kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobra. Az oltár alsó részében helyezkedik el a Szent Sír,
A jobb oldali mellékhajóban Szent Anna oltár van.
Az oltár  hátsó falán a képen Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal.
A kép előtt két szobor. Szent Rókus és Szent Vendel szobra.
A főhajó mennyezete egyenes megoldású, - de látszik, hogy eredetileg boltozatos volt - fehér virágdíszítéses, közepén a Csodálatos kenyérszaporítást jelképező  kenyér kosárban, és  tálcán hal.
A kóruson áll a kétmanuálos orgona, a pécsi Angszter orgonagyár munkája. (op. 1226.). 1941-ben és 1946-ban javították, 1964-óta elektromos fujtatóval működik. 2008-ban viharkár érte, amit a biztosító megtérített. Új játékasztallal kibővítve 2009-ben. A kórusról lehet felmenni a harangtoronyba. 
A két harang felirata a következő: 

Nagyharang:
        
„ DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK, A FIÚNAK ÉS SZENTLÉLEK   ISTENNEK.”

         Kisharang: 

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A MOCSAI RÓMAI KATOLIKUS HÍVEK 1924-BEN.” SZLEZÁK LÁSZLÓ 

A harangtorony 5 emeletes.
A harangok 1976 óta elektromos vezérléssel működnek, amit  2010-ben toronyórával és a legmodernebb automatikus vezérléssel bővítettek.
Adatok a templomról:

Templom titulusa: 
Rózsafüzér Királynője 
(búcsúja: Október első vasárnapja) 
alapterület: 406 m2 
épült: 1756 -  barokk (bővítve: 1851 és 1903) 
Műemlék 
Anyakönyvezés: kereszteltek: 1700 
                         házasultak: 1701 
                         halottak: 1738  
Plébánia épült:   1975-76 Hekli János plébános idején  
Lakosok sz.:   2367 - katolikus : 1500 

Plébánosok:

1. Pörge Márton: 1700 - 1722
2. Balaskó Ferenc: 1722 - 1730
3. Bazbácsi János: 1730 - 1738
4. Zúnyi András: 1738 - 1770
5. Váirtz Antal: 1770 - 1777
6. Molnár Mihály: 1777 - 1804
7. Szalay Mihály: 1804 - 1840
8. Benke Mihály: 1840 - 1883
9. Somogyi Gyula: 1883 - 1893
10. Dr.Kiss Ignác: 1893 - 1901
11. Lőrincz Antal: 1901 - 1911
12. Horváth Antal: 1911 - 1936
13. Nagy Péter: 1936 - 1965
14. Koppány Miklós: 1965 - 1966
15. Hekli János: 1966 - 1987
16. Hanzséros György: 1987 - 1993
17. Németh István: 1993 - 1999
18. Horváth István: 1999 -

*************  

templom

KOCS 


A templom története:

A kocsi templom - egyhajós, egyenes szentélyzáródású nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt toronnyal, szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Síkmennyezetes hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A szentélyben lefestett freskók találhatóak. A falképek 1880-ban készültek. Az orgona 1892-ben készült, a Rieger testvérek munkája. 1759-ben restaurálta Fellner Jakab, Esterházy Miklós megbízásából. 
1880-ban historizáló átépítés volt, építész: Schalhammer D. Homlokzataira ekkor került fel a historizáló támpilléres, kapubélletes vakolat architektúra. A kocsi egyházközség első írott nyoma 1325-ből származik, amely arról tudósít, hogy a község legmagasabb dombjára épült templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. Vagyis már ekkor állt épület ezen a helyen, a régi templom valószínűleg román stílusban épült.  
Minden bizonnyal a szentély a templom legrégebbi része, a templomok építését mindig a szentély felépítésével kezdték, ez volt a legfontosabb. S akkoriban az sem volt biztos, hogy be tudják fejezni az épületet, így kezdetben a legfontosab munkálatokat végezték el.  
Ekkor  Paul Niger de Kwch (Kocsi Fekete Pál) volt Kocs földesura. Minden bizonnyal több átépítést is megélt az évszázadok során, ám ezekről nem maradt fenn írott emlék. Egy bánhidai oklevél arról ír, hogy a Győr egyházmegyei kocsi plébánost Istvánnak hívták. Egy 1401-es dokumentum pedig arról számol be, hogy a kocsi Szent Mihály templom plébánosa a tatai apátság malomjoga ügyében tárgyalt. Az 1594-es török pusztítást a római katolikus templom valószínűleg túlélte, azonban a község elpusztult. 1614-ben a Kiskunságból érkező református telepesek a helyreállították a templomot s ott tartották istentiszteleteiket.   
A következő építészettörténeti adat már a Fellneri átépítésről szól. 1748-ban renoválták barokk stílusban. Esterházy Miklós gróf a  tatai-gesztesi birtokok ura - ide tartozott Kocs is - bízta meg Fellner Jakabot - a tatai Esterházy kastély építészét - a templom felújításával.  A torony 1759-ben épült, szintén Fellner tervei alapján.  1880-ban  szintén felújították, ekkor már eklektikus stílusban. 
További stilisztikai átalakítások nem történetek, így a templom jelenleg a barokk és eklektika stílusjegyeit viseli magán. Múlt századi fotó a templom korábbi berendezéséről. Itt látható a régi barokk fából faragott szószék, padok, a balusztrád – szentélykorlát, mely a szentélyt vette körbe. 
A szószék a sekrestye oldalán állt.  A szentély  felett kör alakú ablak volt, melyen besütött a nap. Az ablakot befalazták. Az ablak nyomai láthatóak a falfestés felett, kör alakban repedés van a falon. Láthatóak medalion freskók, amelyeket egy 80-as évekbeli felújítás alkalmával festettek le. Itt láthatóak a körmeneti lámpák, melyek a kertben kerültek kiállításra. 
A templom eredeti berendezése eltűnt, régi bútorzatából már csak az oltár maradt meg eredeti állapotában. A plébániaház  pincéjéből  is előkerült egy oltár, amely korábban a templomban állt, valószínűleg mellékoltár lehetett. Jelenleg a plébániaházban berendezett kápolna oltára. Valamint előkerült egy imazsámoly a templom padlásáról, valamint régi körmeneti kereszt, és zászlótartók, ezeket szintén a Plébánia Múzeumban tekinthetik meg. A templom jelenlegi arculata magán 
hordozza, a korábbi modernizációs törekvéseket. Számos szobor látható a templomban, az oltárszobrok is  eredetiek, az archív fotón középen felfedezhető két alakot ábrázoló keresztet tartó szobrok ma is régi helyükön állnak. Érdekesség még a Luordes-i barlang a Mária szíve szoborral, mely a templom bejárata mellett egy kis mellékkápolnát alkot. Az 1880-ban készült mennyezetfreskók is láthatóak eredeti formájukban. Egy a szentélyben, és kettő a templomhajóban. 
A korábban lefestett medalion freskókat egy feltárás újra  elővarázsolhatja. Az 1892-ben a Rieger testvérek által készített orgona is eredeti helyén látható, jelenleg restaurálásra vár. A kettős márvány csigalépcsősor amelynek egyik lépcsősora a 
karzatra vezet fel, míg a másik pontosan alatta   csavarodik, lefelé vezet, a járatot elfalazták. Ez az a lépcső, amely az alagútba vezet. Sajnos az alagút statikai állapotát nem ismerjük, s amíg pontos felmérésére nem kerül sor, addig nem látogatható, így a falazást sem bontottuk ki. 
Az alagút pontos  hosszát, és mélységét még nem ismerjük, az biztos, hogy a plébániaház pincéjéhez vezet. Ám a pincénél is lefalazták a járatot. Érdekes adat még, amely nemrégiben derült ki, hogy a községben korábban egy építkezés során találtak egy márványkeretes boltívet a föld alatt, s egy beomlott  járatot. 
Sajnos kutatására nem került sor, mindenesetre érdekes feltevésekre ad okot 
A templomra a továbbiakban számos kutatás vár, a freskók feltárásától kezdve az alapos történeti falkutatáson át, az alagút statikai felméréséig és feltárásáig. A tetőszerkezetet felújítottuk. A templom akusztikája kiváló, koncertek tartására kiválóan alkalmas, de az egész templom egy különleges élményt nyújt a látogatóknak a leírt ismertető alapján. 
Adatok a templomról: 
A templom titulusa. Szentháromság
A templom búcsúja: Szentháromság vasárnapja
Templom alapterülete: 351 m2  
Épült: 1759 
tornya barokk, többi eklektikus 
1880. Műemlék 
Anyakönyvezés: 1748  (előtte Nagyigmánd) 
Lakosok sz.: 2734 - katolikus: 700 
Plébánosok:

1.Virágh János 1748-1770
2.Hollósy Sándor 1770-1813
3.Wagner János   1813-1865
4.Tuboly József 1865-1870
5.Braun József  1870-1872
6.Hoffer József 1872-1873
7.Halasy György 1873 -1891
8.Rosta József 1891-1918
9.Barbély Károly 1918-1919
10.Pethő Nándor 1919-1946
11.Dr. Péntek Kálmán 1946-1955
12.Mézes Ernő 1955-1960
13.Nagy Ignác  1960-1962
14.Gál Imre 1962-1970
15.Marek László 1970-1985
16.Gál Imre 1985-1990
17.Hanzséros György 1990-1993
18.Németh István  1993-1999
19.Horváth István  1999-től



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A mocsai  Rózsafüzér Királynője templom sajnos eddig nem került be egyik értéktárba sem, azonban szerepel a Nemzeti Művelődési Intézet által a lehetséges értékjelöltekről összeállított listán. Települési Érték rangra emeléséhez kérjük javasolják a helyi Települési Értéktár Bizottságnál, mint lehetséges települési értéket!



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.mocsaiplebania.hu/

 



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
http://www.mocsaiplebania.hu/

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
-rozsafuzer-kiralynoje-templom-mocsa--media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
-rozsafuzer-kiralynoje-templom-mocsa--dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek