Komárom-Esztergom megyei Értéktár :Kocsi kocsi
 
 
  Kocsi kocsi

I. A kiemelkedő nemzeti érték adatai:

Térkép
A nemzeti érték megnevezése:
Kocsi kocsi

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Megyei értékek,
Kulturális örökség,

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kocs

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A rajz után ítélve a magyar kocsiszekér igen könnyű négykerekű parasztszekér. Három lovat fogtak egymás mellé ugró állásban. A kocsi jobb oldalán a hátsó kerék tengelyéhez egy rudat illesztettek, hámfával a harmadik ló számára. A hámkötelek mindegyikét bőrtokkal látták el, hogy a ló testét fel ne horzsolják. Két szekrény nem függött szíjakon, nem is nyugodott acélrugón, hanem közvetlenül a tengelyeken. Mindkét oldalán két-két lőcs volt, bal oldalán pedig egy vashágcsó a felszálláshoz.

A kocsiszekrényben vesszőből font kas, amely hátrafelé fokozatosan magasabbra emelkedett, alkalmasint ezért, hogy szükség esetén ponyvával letakarható legyen.

A kas hátsó ülésén két személy foglalt helyet, egy pedig szemközt levő kisülésen, a kocsis háta mögött. A kocsi felszereléséhez felfüggeszthető párnazsák tartozott, amely pehellyel töltött gyapjas báránybőrből készült. Amikor az utas aludni kívánt, azt vállaira a nyaka köré vette, úgy hogy a fej nem ütődhetett a kocsi oldalaihoz. Különben a párnazsák a derekára illesztve az ülést tette kényelmesebbé.

A kocsi magyar eredetére több nevezetes külföldi személy is utalt. Cuspinianus, a bécsi egyetem rektora 1511-ben leírja, hogy a magyarok közül sokan jöttek Bécsbe gyorsszekéren, melynek neve kocsi. Az egyik előadásában, amelyet 1516-ban nyomtattak ki, így szólott: „Nosza beszéljünk most… Magyarország lovairól, kancáiról, az ezek által vont gyors szekerekről, amiket egy helységről közönségesen kocsinak neveznek, ezeken egy nap alatt százezer lépésnyire bárki könnyen eljuthat.”

Avila y Zuniga spanyol történetíró, aki V. Károly császárnak a német protestánsok ellenviselt háborúját írja le, 1545-ben a kocsi magyar eredete mellett tanúskodik. „Minthogy az éjszaka hosszú és hideg volt, a császár olyanforma fedett szekéren hált, mint aminőket Magyarországon kocsinak neveznek, mert ez az elnevezés, valamint a találmány abból az országból való.”

A nyelvészek megállapítása szerint a kocsi szó a legrégebbi besztercei szószedetben sem szerepel. Legelőször az 1533. esztendőben készült Murmelius-féle szójegyzékben találjuk meg a kocsi szót.

Ezt a magyar szót vette át a többi európai nép is. Innen eredt a német Kutsche, a francia coche, a spanyol coche, az olasz cochio, az angol coach, a lengyel kocz, a cseh koč, a szlovák kocija, a szerb kočije, a falamnd goetse, a svéd kusk, a román kocsie stb.

A kocsi Mátyás király idejében lett általánosan használatos, 1485 után, amikor Mátyás király Bécset meghódította, oda tette át székhelyét, a kocsit kimondottan személyszállításra használták. Fellendült az utas közlekedés, amely kimondottan Mátyás király kezdeményezésének tekinthető. Beindult a kocsiposta, amely a kocsi használatával hazánkból terjedt el külföldre.

A XVI. század elején a Buda-Bécs vonalon már rendes járatok és kocsi állomások állottak fenn, eredetük Mátyás idejére utal vissza.

Mátyás király halála után a kocsin utazás már az egytelkes nemességnél is annyira dívott, hogy sokan közülük a kényelem kedvéért még a hadjáratba sem mentek ló háton vagy gyalog, hanem kocsin. „És hogy az egytelkes nemeseknek szintén fejenként kell felelniök és kivonulniok. 1. § És nem kocsin (mint többen megszokták), hanem hogy harcolhassanak, táborozók módjára vagy lóháton vagy gyalog kötelesek kivonulni.

A középkorban Kocson virágzó kocsigyártás volt, amelynek híre egész Európát bejárta. Sajnos ennek a kocsigyártásnak a török pusztítások véget vetettek. Az itt készült kocsik híre azonban fennmaradt. Az 1614-es újratelepülés után újra megalakult a céhes ipar, de azokat a híres kocsikat, mint amilyeneket Mátyás király idejében készítettek, már nem tudták megismételni.

Kocs község adta a nevet ezeknek a gyorsjáratú, könnyű járműveknek, amelyek egész Európát meghódították.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Kocsi kocsi Települési értéktárba történő felvételéről az Értéktár Bizottság 2014.04.26-i ülésén határozott. Javaslatot tettek az Önkormányzat felé a „Kocsi kocsi” megyei értéktárba történő felterjesztéséről, amit a Képviselő-testület egyhangúlag támogatott. A „Kocsi kocsi” megyei értéktárba történő felvételével méltó emléket állíthatunk a kocsi mellett a becsületes, szorgalmas, dolgos kezű kocsigyártó őseinknek, akikre büszkék vagyunk és akikre mindenkor kegyelettel emlékezünk.



A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Kórósi Gábor: KOCS Múlt és jelen

Kemecsi Lajos: A kocsi kocsi



A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

II. Mellékletek:



Fénykép, audiovizuális dokumentum letöltése:
--kocsi-kocsi---media.pdf

Megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek letöltése:
--kocsi-kocsi---dokumentumok.pdf
 

  Legfrissebb:





 
  Települési
  NMI
  Megyei
  Emlékművek  
  Útmenti keresztek